Petrőczi Éva

Az Ida és Gyula – Dédszüleim története című könyv műfaja családi dokumentumregény, s így elsődleges célja a szerző felmenőiről összegyűjtött irat- és képanyag, illetve az ezekre vonatkozó személyes emlékek, gondolatok és írások közlése. Az írónő szerencséjére az elmúlt másfél évszázad eseményekben dúskáló fordulatai, a családtagok kényszerű lakóhely-változtatásai ellenére gazdag levél- és fényképegyüttes maradt fenn, így a gyökerek feltárása során nem kellett a kevésbé megbízható szájhagyományra, a családi legendáriumra támaszkodni.

Budapest – Tudós házaspár volt a Budavári Evangélikus Szabadegyetem két előadója a 2017. november13-i alkalmon. Szabó András irodalomtörténész, egyetemi tanár a 16-17. században, a wittenbergi egyetemen tanult magyar diákokról tartott előadást, Petrőczi Éva József Attila-díjas költő, irodalomtörténész pedig a reformáció szülővárosához kötődő verseiből olvasott fel.

A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat negyvenedik ötperces epizódjában megszólalt Petrőczy Éva József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító és publicista a Károli Gáspár Református Egyetemen oktat, ahol megalapította a puritanizmust kutató intézetet. Az adásban nem csak a puritanizmus magyarországi kezdeteiről, hanem írói nevének adójáról, Petrőczi Kata Szidónia evangélikus költőnőről is szó esett. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.

Családias körben zajlanak Petrőczi Éva József Attila-díjas költő-irodalomtörténész és Rát Mátyás-életműdíjas publicista estjei: ismerősök, barátok és tanítványok hallgatják a verskínálatot, s élvezik minden alkalommal az írónő és a helyszínül szolgáló Ráday Könyvtár közös agapéját. A június 14-i esten ezúttal is váltakozott a gyerekirodalom a felnőttversekkel. Megzenésített dalokkal is találkozhattunk, Lukácsy Katalin színművész, Béres Ferenc-díjas előadóművész keltette életre a finom szövésű mesét, verseket.

Azzal kell kezdenem, hogy én 1956 februárja és októbere között életem legszebb korszakát éltem. A forradalom évének elején, 1956. február 23-án, csikorgó hidegben, beállított ugyanis otthonunkba, nagyszüleim pécsi Rákóczi úti lakásába egy sápadt, cingár, fiatal férfi, vékony drapp viharkabátban és ócska, barna melegítőben. Ő volt – csak érettségi képéről és kisgyerekkori fotóiról meg anyám sok-sok meséjéből és naplóiból megismert – apám, egy korai pécsi szovjetellenes összeesküvés másodrendű vádlottja, civilben utolsó éves orvostanhallgató. Az ÁVO a keresztelőm után két nappal vitte el, 1951 kora nyarán.

Budapest – „A kötetben szereplő protestáns alakok valamennyien olyan szeretettel szerették hazájukat, amely megégeti az embert.” A magyar reformáció elmúlt ötszáz évének ötven protestáns alakját mutatja be a nemrégiben megjelent Protestáns hősök című könyv.