– Milyen sajátosságai vannak a Cseh Testvérek Egyházának?

Vladimír Zikmund: A Cseh Testvérek Egyháza százéves, uniált egyház, amely a református és az evangélikus tradíciót is magában foglalja. A gyülekezetek egy része II. József 1781-es türelmi rendelete nyomán alakult. Az egyház teológiai alapját a Károly Egyetem Evangélikus Teológiai Karával folytatott szoros együttműködés biztosítja. Az egyház vezetése a presbiteri-zsinati rendszert alkalmazza, amely minden szinten – helyi gyülekezeti, elnökségi, országos egyházi – biztosítja a demokratikus döntéshozatal előfeltételeit. A teológiai alap az adminisztraív vezetés demokratikus elveivel együtt az egyháznak jelentős függetlenséget biztosít a változó szociális körülmények és a különböző szélsőséges tendenciák közepette.

– Tudjuk, hogy az egyház jelenleg stratégiájának kidolgozásával foglalkozik. Miként vázolnák fel röviden e stratégia főbb pontjait?

V. Z.: A stratégiai terv alapvető témáit az egyház életének és tevékenységének alapos „leltározása” után tűztük ki. A fő témák: élő és nyitott közösség; kegyesség a hit gyakorlásában; egyértelműség és missziói nyíltszívűség; a gyülekezetekben kulcsszerepet betöltő személyek fontossága; áttérés az önfinanszírozásra; az egyház szolgálatai – intézményi lelkészek, iskolák, diakónia –; valamint hatékony vezetés és egészséges munkakultúra. Az egyes témákat hármas rendszerben dolgozzuk fel: áttekintjük az aktuális helyzetet, felvázoljuk a reményképeinket, és javaslatokat teszünk, hogyan tudjuk ezeket elérni. A stratégiai terv végleges javaslata májusban kerül a zsinat elé.

– Milyen kontextusban élnek és dolgoznak a Cseh Testvérek Egyházának gyülekezetei?

Oliver Engelhardt: Az egész egyház most olyan átmeneti időszakban él, amelyben az önfinanszírozás előkészítése zajlik. Ezen azt értjük, hogy a jövőben önerőből kell majd fedeznünk mind a működésünk költségeit, mind lelkészeink díjazását. Az egyház így megtanul felelősséget vállalni mindazért, amit tesz, és ahogy gazdálkodik. A tagok számának visszaesése miatt sok kis gyülekezet aggodalma nő a jövővel kapcsolatosan. Az egyház látható tevékenysége a társadalomban a diakóniai munka: a Cseh Testvérek Egyházának diakóniája a második legnagyobb nem állami szolgáltató a Cseh Köztársaságban. Ezenkívül fontos szerepet töltenek be az iskolák, amelyeket az Evangélikus Akadémia fog össze.

– Hogyan jött létre a kapcsolat a Cseh Testvérek Egyháza és a Magyarországi Evangélikus Egyház között?

O. E.: Mindkét egyház a Lutheránus Világszövetség tagja. A Cseh Testvérek Egyháza 2004-ben csatlakozott ehhez az egyházi szövetséghez, így az együttműködés is intenzívebbé vált. Ennek kapcsán a saját kelet-közép-európai régiónkon belüli kapcsolatok is fontosabbá váltak. Mindezen túl mindkét egyház ökumenikus beállítottságú – saját országában és Európában. Így sok a kapcsolódási pont, számos személyes megbeszélés zajlott, és növekszik az érdeklődés egymás iránt.

– Mennyiben hasonlít, és miben különbözik a Cseh Testvérek Egyháza és a Magyarországi Evangélikus Egyház?

O. E.: Történelmileg a két egyház sokban hasonlít – korábban mint tiltott, később tolerált, végül egyenrangú, de kis egyház működött a Habsburg-monarchián belül. A kommunizmus alatti és az 1989 óta eltelt időszakban szerzett tapasztalataink is hasonlók. A Magyarországi Evangélikus Egyházzal szemben a Cseh Testvérek Egyháza uniált – egyesült – egyház, amelyben a református tradíciónak erős gyökerei vannak, különös tekintettel a testvérközösségre. A Magyarországi Evangélikus Egyház a gyökereit a három etnikai csoport – magyar, német, szlovák –, illetve a nemzet viszonylatában értelmezi. Mindez a sokszínűség nem teher, hanem esély és feladat, amellyel élnünk kell mindkettőnknek.

– Miben látják az együttműködés lehetőségeit a két egyház számára?

V. Z.: Győrben a megbeszélések során pár lehetőséget megemlítettünk: a diakóniai szolgálat és annak önértelmezése, a missziói gyülekezetek építése, valamint az oktatás kerültek előtérbe. Vezetői szinten inspirálhatjuk egymást a hasonló problémák megoldásában. Végezetül mindkét egyház jó partneri kapcsolatokat ápol az ökumenikus szervezetekben is.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 11–12. számában jelent meg 2019. március 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.