Minden istentiszteleti alkalmon, az adott szöveg előtt olvassuk el a következő bevezetőt:
2020-ban az úrvacsora évét éljük. Minden alkalmat felhasználva próbáljuk megsejteni és megragadni a nagy titkot: Isten látható-ízlelhető szeretetét. A mai ünnepen ezt a mondatot vigyük magunkkal tarisznyánkban:
Január 1., újév
Új év – új kezdet, új lehetőségek. Mindez a polgári esztendőben csak saját erőből menne. Mi azonban az oltártól mindig az úrvacsorában kapott erővel és energiával indulunk, Isten megújító szeretetével. / Hafenscher Károly
Január 5., az esztendő 1. vasárnapja
A kenyér és a bor, Krisztus teste és vére által megkóstolhatjuk a mennyek országának előízét. / Sághy Balázs
Január 6., vízkereszt ünnepe
Jézus első csodája a víz borrá változtatása volt – legnagyobb és üdvözítő csodája pedig, hogy a bort az ő véreként kínálja nekünk. / Bence Imre
Január 12., vízkereszt utáni 1. vasárnap
Úrvacsora: földi részünk a végső valóságból. / Németh Szabolcs
Január 19., vízkereszt utáni 2. vasárnap
Itt Jézus Krisztus Urunk a házigazda, mi pedig mindnyájan meghívottak, az ő vendégei vagyunk. Ezért azoknak a testvéreknek is örömmel adjuk át az Úr meghívását, akik nem evangélikus egyházunk tagjai, de saját egyházuk rendje szerint felkészíttettek a szentség ünneplésére. / Ittzés János
Január 26., vízkereszt utáni 3. vasárnap
Az úrvacsora nem valamiféle szomorú kötelesség, hanem a Krisztussal való találkozás örömteli lehetősége. / Sághy Balázs
Február 2., vízkereszt utáni utolsó vasárnap
A szentség az, ahol a lehetőség ajándékká változik. Mindig csak néhány perc, amely napokra, hetekre, egy életre rányomja bélyegét az életemre. / Béres Tamás
Február 9., hetvened vasárnap
Az úrvacsora annak a jele, hogy Isten most is végzi a maga elhívó, megváltó és üdvözítő munkáját a világban. / Rostáné Piri Magdolna
Február 16., hatvanad vasárnap
Az úrvacsorában otthon vagyok Jézusnál. / Kovács Viktor
Február 23., ötvened vasárnap
Az úrvacsora nem ünnepi kalács, hanem mennyei kenyér, amely erőt ad, hogy lezárjuk a múltat, és reménységgel induljunk tovább. / Ittzés János
Február 26., hamvazószerda
Az én oltáromhoz nem hozhatsz mást, csak önmagadat. Itt én is ugyanezt adom neked! / Tubán József
Március 1., böjt 1. vasárnapja
Az úrvacsora ünnep: a kamasznak egy korty felnőttség, a templomi ünneplő tömegben másodpercnyi intimitás, kórházi elesettségben néhány perc méltóság, a mulandó testben az örök élet kenyere. / Szabó B. András
Március 8., böjt 2. vasárnapja
Az oltárhoz térdelve úgy vagyunk ott, mint mondat végén a pont: az előző hét befejezve, s amikor onnan felkelünk, újat kezdhetünk. / Pethő-Szűcs Mária
Március 15., böjt 3. vasárnapja
Urunk vágyva vágyta, hogy együtt legyen övéivel az utolsó vacsoránál, most pedig vágyódik arra, hogy mi találkozzunk vele oltáránál, egykor pedig ott legyünk mennyei asztalánál. Az úrvacsorában ő maga hív – éljünk vele! / Sefcsik Zoltán
Március 22., böjt 4. vasárnapja
Rengeteg dolgunk van, néha úgy érezzük, hogy sosem érünk a tennivalók listájának végére. Mekkora ajándék az úrvacsorai hívó szó: Íme, minden kész, most pihenhetsz. / Pethő-Szűcs Mária
Március 29., böjt 5. vasárnapja
Ő bocsássa meg mulasztásainkat és vétkeinket, s ajándékozzon meg önmagával jártunkban-keltünkben! / Szebik Imre
Április 5., virágvasárnap
Az úrvacsorai oltár és az örökkévalóságban a királyi menyegző ugyanaz az asztal. A két végén ülünk: a még itt lévők és azok, akik előrementek. Mindazok, akik nem utasították vissza Jézus meg nem érdemelt, de személy szerint érvényes meghívását. / Hafenscher Károly
Április 9., nagycsütörtök
Nem halálra esszük magunkat, hanem életre, ha Jézus asztalának vendégei vagyunk. Nem a mulandó testünket táplálja, mely visszatér a porba, hanem az örök életünket, melyet Isten újjáteremtő szeretetéből várunk. / Hafenscher Károly
Április 10., nagypéntek
Malom és présház, zúzda és sajtó: tápláló kenyér és serkentő bor születik e helyeken, melyek emlékeztetnek arra, ahogy élet és megváltás termett a vesztőhelyen, a Golgotán. / Cselovszky Ferenc
Április 12., húsvét ünnepe
Egy növényről ezt a meghatározást olvasom: „Mindenre fürgén felkapaszkodik, és kitartóan ragaszkodik támaszához.” Ez a növény a borostyán. Ha különírjuk: bor ostyán, akkor az az úrvacsora. Jó lenne, ha az ezzel kapcsolatos hitünk is ilyen lenne: mindenre fürgén kapaszkodik, és kitartóan ragaszkodik támaszához. / Fabiny Tamás
Április 13., húsvéthétfő
Minden úrvacsoravételkor átélhetjük az emmausi csodát: szemünk megnyílik, és rácsodálkozhatunk a megtört kenyérben jelen lévő Úrra, aki örömöt, friss erőt ad küldetésünk betöltéséhez. / Gáncs Péter
Április 19., húsvét utáni 1. vasárnap
Tamásnak a kezek érintésében, Pálnak hangja meghallásában kínált találkozást. Mi ízlelhetjük a feltámadt Szabadító valós jelenlétét: kenyérben és borban. / Cselovszky Ferenc
Április 26., húsvét utáni 2. vasárnap
Az úrvacsora közösségében minden alkalommal a legek világát tapasztaljuk meg. A legközelebb kerülünk Jézushoz. A legtitkosabb szent esemény részesei leszünk. / Szabóné Mátrai Marianna
Május 3., húsvét utáni 3. vasárnap
Egy dolog ver hidat utcanő és írástudó, vámszedő és pap, rabszolga, koldus és jómódú polgár között: a közös élmény, amelyről mind így vallanak: „mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.” (Kosztolányi Dezső) / Cselovszky Ferenc
Május 10., húsvét utáni 4. vasárnap
Hiszem, hogy az úrvacsorában nincsen semmi, ami emberi, hanem minden Istentől van. / Klimentné Ferenczy Andrea
Május 17., húsvét utáni 5. vasárnap
Az emmausi tanítványok felismerték Jézust a kenyér megtörésekor. Induljunk mi is örömmel, hogy megosszuk másokkal a jó hírt! / Bartha István
Május 21., mennybemenetel ünnepe
Jézus mennybe ment, hogy mindenkihez közel legyen, mindenki számára elérhető legyen. Jézus „belealázta” magát a kenyér és bor anyagi valóságába, hogy közel legyen mindenki számára. Egy „alapvető élelmiszert” választott, hogy mindannyiunk számára elérhető legyen. Ezt élhetjük át: itt van, elérhető az emberré és kenyérré lett Isten. / Hafenscher Károly
Május 24., húsvét utáni 6. vasárnap
Ha a búzaszem a földbe esik, és meghal, sokszoros termést hoz, és kenyér lesz belőle. Merjünk a mennyből alászállott kenyér morzsái lenni. / Bartha István
Május 31., pünkösd ünnepe
Fogantatott Szentlélektől, s az Ige testté lett. Az úrvacsorában a Szentlélek csodája által az ige testté lesz, és kóstolhatjuk, ízlelhetjük Isten szeretetét. / Hafenscher Károly
Június 1., pünkösdhétfő
A Szentlélek által jó tudni és érezni, tudatosítani és megszívlelni, hogy az úrvacsora: „földi részünk a végső valóságból”. / Németh Szabolcs
Június 7., Szentháromság ünnepe
„Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem marad, és én őbenne.” (Jn 6,56) Úgy, ahogyan a magzatot oltalmazza az anya méhe, és tápláléka az anya vére. / Bozorády Zoltán
Június 14., Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnap
Mai vasárnapunkon is együtt ünnepeljük a Krisztussal való találkozást az Úr szent vacsorájában. Ő adjon erőt, bölcsességet és türelmet ezen a héten is azok iránt, akikkel találkozunk. / Szebik Imre
Június 21., Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap
Boldog, szomorú, sikeres, küzdő, útját kereső, idős, fiatal, nő, férfi – bármennyire is különbözünk a világban, átélhetjük az oltár előtt letérdelve, hogy különbség nélkül mind Isten szeretett gyermekei vagyunk. / Holger Manke
Június 28., Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap
Jézus meghívott minket. Asztalához ülhetünk, a számunkra fenntartott VIP-helyekre. A lelkünk nem éhezik és szomjazik tovább. Oázis ez az asztal a sivatagban. / Szabóné Mátrai Marianna
Július 5., Szentháromság ünnepe utáni 4. vasárnap
Gyakran érezzük szükségét annak, hogy kiálljanak mellettünk, támogassanak minket, ezért fontos, hogy az úrvacsora azt jelenti, hogy Jézus közösséget vállal velünk. / Tóth Károly István
Július 12., Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap
Az úrvacsora ünneplésekor mindig meghallhatjuk Jézus csendes és bátorító hangját. Az ostya és a bor természetessége és egyszerűsége Krisztus tökéletes tisztaságát és fényét ajándékozza nekünk ma is. / Szabó Lajos
Július 19., Szentháromság ünnepe utáni 6. vasárnap
Mint egykor azok az emmausi tanítványok, úgy érhetjük mi is tetten az élő Jézust az úrvacsorai asztalközösségben, aki velünk marad, ha esteledik, s ha életünkre nyomasztó gondok vetnek is sötét árnyakat. / Cselovszky Ferenc
Július 26., Szentháromság ünnepe utáni 7. vasárnap
Vétkek, megromlott kapcsolatok, mulasztások terhével érkezünk Krisztus asztalához, hogy megkönnyebbülve, megbékélt lélekkel induljunk tovább valami új felé. / Cselovszky Ferenc
Augusztus 2., Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap
A földi ételt naponta magunkhoz vesszük, az úrvacsorai kenyeret és bort mégis oly sokszor fogyókúrásan fogyasztjuk. / Pethő-Szűcs Mária
Augusztus 9., Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap
Átjárhat bennünket, testünket és lelkünket Krisztus páratlan és egyedülálló ereje. Teljesen újat kezdhetünk. Régi idők terheitől valóban megszabadulunk, életünknek azon a pontján is, ahol már lemondtunk a változás lehetőségéről. / Szabó Lajos
Augusztus 16., Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap
Az úrvacsora asztalánál Krisztus Urunk lát vendégül minket, hogy valóságos jelenlétének ajándékával erősítse és táplálja hitünket, reménységünket és egymás iránti szeretetünket. / Kovács László
Augusztus 23., Szentháromság ünnepe utáni 11. vasárnap
Krisztus maga hív asztalához – ezzel elveszi tőlem mindazt, ami terhel, és megadja nekem, hogy életemnek legyen egy boldog, reményteli alapritmusa. / Holger Manke
Augusztus 30., Szentháromság ünnepe utáni 12. vasárnap
Az úrvacsora jelentőségét hangsúlyossá teszi, amikor betegek vagy haldoklók kérik a szentséget. Amikor anynyi minden lehetetlenné vagy mellékessé válik, akkor ez még mindig fontos számukra. Minden magánúrvacsora azt üzeni számomra, milyen nagy kincshez férek én könnyen hozzá, melynek az elérése számukra nehézségek árán is fontos. / Tóth Károly István
Szeptember 6., Szentháromság ünnepe utáni 13. vasárnap
Az úrvacsora számomra annak a kifejezője, hogy az önmagát szétosztó szeretet vendégei vagyunk életünkben, halálunkban, és az ő példája arra ösztönöz, hogy „mindenek prédája helyett mindenek ételévé, táplálékává legyünk” (Pilinszky János). / Laborczi Géza
Szeptember 13., Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnap
Az úrvacsora felmelegíti a szívet, és a tanítványi közösségbe vezet. / Kovács Viktor
Szeptember 20., Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnap
Az úrvacsora azt jelenti, hogy nekem olyan Uram van, aki nemcsak ajándékot ad, nemcsak valamit odaad magából, hanem önmagát adja, teljesen. És vele együtt mindent. / Tóth Károly István
Szeptember 27., Szentháromság ünnepe utáni 16. vasárnap
Az Úr asztalánál ízelítőt kapunk a bűnbocsánat és az örök élet öröméből. / Sághy Balázs
Október 4., Szentháromság ünnepe utáni 17. vasárnap
Az úrvacsora ostyájának és borának misztériumában az oltáron összesűrűsödik előttünk hitünk szent titka, Jézus halálának elmúlt eseménye, feltámadásának jelenvalósága és eljövendő dicsőségének öröme. / Menyes Gyula
Október 11., Szentháromság ünnepe utáni 18. vasárnap
Apró az ostya, kortynyi a bor. De benne Jézus hozzád hajol! / Bence Imre
Október 18., Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnap
Az úrvacsora: közösség Jézussal, közösség egymással. Aki méltatlannak érzi magát az úrvacsorára, az méltó rá. / Garádi Péter
Október 25., Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap
Krisztus Urunk a hirdetett igében megszólít minket, és az oltár szentségében is önmagával ajándékoz meg, így erősítve földön küzdő egyházát a vele és egymással való közösségben. / Kovács László
Október 31., reformáció ünnepe
Akit lelkiismerete nyugtalanít, jól teszi, ha a reformátor szavára figyel: csak az készült fel méltóképpen a szentség vételére, aki bűnbocsánatra szoruló bűnösként méltatlannak érzi magát. / Ittzés János
November 1., Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnap
Az úrvacsorát nemcsak a jelen levő testvérekkel közösen vesszük magunkhoz, hanem általa eggyé válhatunk minden keresztyénnel – azokkal is, akik tőlünk távol élnek, és azokkal is, akik már elmentek a földi életből. / Sághy Balázs
November 8., az egyházi esztendő utolsó előtti vasárnapját megelőző vasárnap
Krisztus teste és vére templomaink oltáránál és magányos betegszobákban a mennyei vacsora előképe és reménye – nemcsak azért, mert összeköt azokkal, akik előrementek vagy még meg sem születtek, nemcsak azért, mert nemzedékeket és évszázadokat ölel egyetlen hatalmas gyülekezetbe, hanem azért is, mert ő ezt ígérte nekünk. / Zászkaliczky Zsuzsanna
November 15., az egyházi esztendő utolsó előtti vasárnapja
Az úrvacsora Krisztus testében és vérében való részesedés, „vérkeringés”: a Bárány vére áramlik az ő testébe, az egyházba, s a vér továbbáramlik a test végtagjaiba. Addig élünk, amíg bennünk kering a Bárány vére, ám ez túlmutat az emberi életen, ez a vér örök életet ad a benne hívőknek. / Fabiny Tibor
November 22., az egyházi esztendő utolsó vasárnapja
Az, hogy az oltárasztal nem önmagában, középen, hanem az oltárfalhoz tolva áll, azt is jelképezi, hogy úrvacsoravételkor ennek az asztalnak csak az egyik végét vesszük körül. A másik végét nem látjuk, az a mennyben áll, megterítve. Tehát az úrvacsora által nemcsak a templomban jelen lévőkkel, hanem sokakkal közös asztalt ülünk körül, egy időn és téren átívelő, nagy közösségbe kapcsolódunk be. / Tóth Károly István
November 29., advent 1. vasárnapja
Szívünk minden várakozása ott van abban a lépésben, ahogy elindulunk az úrvacsorai oltár felé. Jézus szívének minden rezdülése ott van abban, ahogy asztalához hív, és az élet kenyerével lát vendégül. Az élet kenyere ugyanis ő maga! / Hafenscher Károly
December 6., advent 2. vasárnapja
Az úrvacsora a jelen lévő Krisztussal való találkozás: a szentség vételekor belépünk Krisztus világába, és Krisztus belép a mi világunkba. / Gerőfiné Brebovszky Éva
December 13., advent 3. vasárnapja
Jézus gyakran beszél úgy a mennyországról, üdvösségről, mint egy lakomáról. Arról, hogy ilyen ünnep felé tartunk. Az úrvacsora kóstoló ebből a majdani nagy lakomából. / Tóth Károly István
December 20., advent 4. vasárnapja
Az öröm magasra emeli a lelket. Az úrvacsorában megtapasztalt bocsánat megszüli és élteti az örömöt. / Cselovszky Ferenc
December 24., szenteste
Közeledik az éjfél, közeledik az emberré lett Isten! Ma este meglátjuk, hogy eljön, holnap megízleljük, hogy eljött: az Ige testté lett, az úrvacsorában is. / Hafenscher Károly
December 25., karácsony ünnepe
Milyen szomorúságot okoznánk, ha vendégségbe hívnának minket, és a megterített asztal láttán elbúcsúznánk – az úrvacsorai asztalnál milyen sokszor mégis megtesszük ezt! / Pethő-Szűcs Mária
December 26., karácsony második napja
Aki a gazdagon terített asztal mellett éhes marad, ne a házigazdán kérje ezt számon. Inkább éljen bátran ezzel az örök életre tápláló ajándékkal! / Ittzés János
December 27., karácsony utáni vasárnap
Az úrvacsora meghív a legintenzívebb közösségbe Jézussal, megteremti a közösséget egymás között minden különbségünk ellenére, és képessé tesz, hogy a közösség építői, fenntartói és újítói legyünk a szeretetben. / Szabó B. András
December 31., óév este
Búcsúzunk az évtől, búcsúzunk emberektől, eseményektől. Csak a kenyeret megtörő Úrtól ne búcsúzzunk! Merjük együtt mondani egykori és mai tanítványok: „Maradj velünk, mert esteledik...”! És ő velünk marad minden napon a világ végezetéig: igéjében és az úrvacsorában. / Hafenscher Károly
További gondolatok az úrvacsoráról:
Az ő sebei által gyógyultunk meg, az ő teste és vére által van örök életünk! / Mesterházy Balázs
Megváltottságod ajándéka a szabadságod Krisztusban – hálaadás, ha van bátorságod megélni! / Tölli Balázs
Ostya és bor – két szín alatt, az örök élet benned marad. / Pethő-Szűcs Mária
Kenyered és borod táplál engem. / Balicza Iván
Az úrvacsora az önismeret tükre, melybe nem merek mindig belenézni. / Pethő Judit
Vedd! Élet van általa! / Bence Imre
Ahogy anyám teste és vére táplált és erősített, hogy megszülessek erre a világra, úgy Krisztus teste és vére táplál és erősít, hogy megszülessek az örök életre. / Gerőfiné Brebovszky Éva
A föld terem magától – de búzából kenyér és szőlőből bor csak az emberi munka által lesz. / Bartha István
Jézusnak néhány kenyér elég volt, hogy jóllakassa a sokaságot. Csak merjük megosztani a sajátunkat! / Bartha István
Elsősorban a Jézussal való közösséget jelenti számomra az úrvacsora, de másodsorban az emberi közösséget is. Úgy érzem, hogy páratlanul elmélyíti a kapcsolatot azokkal, akikkel együtt részesülök a szentségben. / Tóth Károly István
Egy kenyér morzsái vagyunk – és Krisztus testének nélkülözhetetlen és egymásra utalt tagjai. / Bartha István
A kenyér azért szállt alá a mennyből, hogy éljünk belőle, éljünk általa – a mennyben. / Bartha István
Szent eledel ez, melyet ha valóban Istentől kapunk, akkor hát szeretném enni és inni! / Klimentné Ferenczy Andrea
A kenyérben és a borban Krisztus által felismerem életem értelmét, a reménységemet és a jövőmet. / Pángyánszky Ágnes
Az úrvacsorában Jézus Urunk testének és vérének valósága igazi örömben és boldog hálaadásban egyesíti Isten szent népét! / Weltler Gábor
Mélyen belénk ivódott, hogy méltón élhetünk csak az úrvacsorával. Lehet, hogy akkor válok méltóvá, ha a bűnvallás és a bűnbocsánat elfogadása után is méltatlannak érzem rá magam? / Johann Gyula
Az Úr szent asztalánál megállunk, letérdelünk, hogy utána Istenben bizakodva indulhassunk tovább utunkon. / Sághy Balázs
Számos gyülekezetben kivonulnak az úrvacsorázni nem kívánók közül sokan, ahelyett, hogy csendes imádságban közösségben maradnának a szentséggel élő testvéreikkel. Fontolják meg azok a testvérek, akik az úrvacsora ünneplése kezdetén távoznak az istentiszteletről, hogy az Úrtól tanult imádság és áldás nélkül indulnak haza. / Ittzés János
Jézus a testvérrel is megajándékoz, akivel együtt úrvacsorázom: köze van hozzám, közöm van hozzá. Az úrvacsora a megosztás szentsége: mit oszthatok meg a testvéremmel? / Csepregi András
Új
Remény
Veled
Alkalmi
Csoda
Oltalmat
Rejtő
Ajándék
/ Mesterházy Balázs