A konferenciát megnyitó Hafenscher Károly, zsinatunk lelkészi elnöke, s egyben az emlékbizottság vezetője arról beszélt, hogy az ember időről-időre letér az Úr által kijelölt, helyes útról, de a reformációban megvalósuló megújulás esélyt ad a visszatalálásra. A Párizst, s egyben egész Európát megrázó terrorcselekményekkel kapcsolatban idézte a Dalai Láma kijelentését, amely szerint nem imádkozni kell Párizsért, hanem cselekedni kell! A bajt az emberek okozták, oldják is meg az emberek – mondta a tibeti vallási vezető, s ehhez Hafenscher Károly azt fűzte hozzá: a valóság, a kialakult helyzet indulatoktól és mögöttes szándékoktól mentes megismerése hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy megoldást találjunk az európai társadalmakat jelenleg feszítő problémákra.

Mindenekelőtt a fejekben kellene rendet tenni – ezzel kezdte az iszlám és a keresztény világ jelenlegi viszonyának vizsgálatát Rostoványi Zsolt. Szerinte erre azért lenne szükség, mert akkor a politika nem használhatná fel a migráció tényét, illetve az abból fakadó/gerjesztett félelmeket saját hatalmi céljainak megvalósítására. A professzor emlékeztetett arra, hogy az iszlám mindig része volt az európai kultúrának, jelenleg is 25-30 millió olyan, vallását tartó muszlim él a kontinensen, aki már itt született.

Az európai politikusok egy része most úgy fogalmaz, hogy a keresztény Európa háborúban áll az iszlámmal, holott a kialakult helyzetre – a professzor szerint – a háború kifejezés egyáltalán nem használható. Népesedéstudományi kutatások megállapították, hogy 2010-ben Európa lakosságának hat százaléka volt muszlim, s a prognózisok szerint ez a hányad 2030-ra sem fogja meghaladni a nyolc százalékot, vagyis nem kell tartani a kontinens tömeges iszlamizálódásától. A mostani menekülthullámot egyértelműen az Amerikai Egyesült Államoknak a nyugati mintájú demokrácia Közel-Keleten való elterjesztéséhez kapcsolódó téveszméi, s persze az ezekre alapuló külpolitikája gerjesztette – állította Rostoványi. Az arab világban felhalmozódott társadalmi, szociális feszültségek a jórészt amerikai támogatással kirobbant, „arab tavasznak” nevezett eseménysorozatot követően szétzilálták a népmozgalmak által érintett országok államhatalmi berendezkedéseit, s mivel a széthulló hatalmak helyén nem tudott gyökeret verni a nyugati típusú demokrácia, az arab világban szükségképpen teret talált és foglalt magának az erőszak, a terror.

A jelenleg Európában élő, rendkívül széttagolt muszlim kisebbségnek csupán 30 százaléka gyakorolja a vallását, a többnyire a nyugati társadalmak szociális perifériájára szorult muszlimokban erős a beilleszkedési szándék – mondta kutatásokra támaszkodó előadásában a professzor. Ehhez képest az európai népesség iszlámról alkotott képe rendkívül egyoldalú, általánosító, amihez az is hozzájárul, hogy a tömegtájékoztatás szinte kizárólag a muszlim közösségeket érintő negatív hírekről, információkról számol be. Ha tudatos állami és civil szerepvállalással sikerülne a szociális törésvonalak mentén közelíteni egymáshoz az európai többségi, valamint a muszlim kisebbségi közösségeket, akkor közelebb kerülhetnénk ahhoz, hogy az európai keresztények és a muszlimok kölcsönösen valós képet alakítsanak ki egymástól. Ezzel pedig jelentősen csökkenne annak a veszélye is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet megtalálja és aktivizálja az Európában élő muszlim radikálisokat, akiknek csoportjukon belüli számaránya nem haladja meg az 1-2 százalékot – közölte előadásában Rostoványi Zsolt iszlám szakértő, a Corvinus Egyetem rektora.

A világethosz projekt elsősorban arra épít, hogy a föld lakosságának 83,7 százaléka vallásos, a vallások alapértékei pedig lényegében azonosak – fogalmazta meg előadásában Szentpétery Péter. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára elmondta: a világethosz nem egységes etikai rendszer, vagyis nem törekszik arra, hogy közös nevezőre hozza az egyes felekezeteket. Ugyanakkor tény, hogy a „ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne paráználkodj, tiszteld az ősöket!” parancsrendszere közös alapértékként szinte a világ összes vallásában jelen van, s ha erre a közös etikai fundamentumra építve próbáljuk megoldani az emberiség egészét fenyegető/feszítő problémákat, akkor nagyobb esélyünk van a megoldások megtalálására. Az erőszakmentes, igazságos gazdasági rendszerre épülő közösségek közös vezérelve a humánum lehet, s bár sok és megalapozott kritika is éri a világethosz kezdeményezést, az bizonyos, hogy az azonos etikai értékekre építő együttgondolkodás csak javára válhat az emberiségnek – jelentette ki Szentpétery Péter.

Az iszlám világ évszázadok óta csak a Nyugatról érkező, nem ritkán erőszakos behatásokra reagál. Ez fogalmazódott meg Szécsi József vallásfilozófusnak, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkárának előadásában, illetve az azt követő hozzászólásokban. A tudós – egyebek mellett – beszélt arról is, hogy a gyengülő európai keresztény közösségek lényegében csak sodródnak, nem fordulnak egymás felé, a teológia tudománya pedig képtelen, vagy nem is akar kitörni a maga köré épített elefántcsonttoronyból. Ennek következménye a keresztény közösségek szétzilálódása, s az is, hogy a nagypolitika a döntések meghozatalakor mindinkább figyelmen kívül hagyja a vallási, keresztény szempontokat. Márpedig a keresztény etikai gyökerek lazulásával csökken a közösségek társadalmi ellenálló képessége, s ezt a helyzetet a hatalom birtokosai és a radikális csoportok egyaránt kihasználhatják.

A konferencián előadások hangzottak el még arról, hogyan éltek együtt a török hódoltság évszázadai alatt a katolikus, a protestáns és a zsidó közösségek, s a résztvevők a történelmi példák elemzéséből és megvitatásából igyekeztek a mára vonatkozó, megszívlelendő tanulságokat levonni.