Összesen 15 fő érkezett július 21-én késő délután Wittenberge. A vendégeket Martin Luther Szövetségének vezetője Michael Hübner lelkész fogadta nagy szeretettel. A fáradt vándorok szállása a Luther College Wittenberg lett, amely közel egy hónapra az otthonukká vált. Miután megkóstolták a reformátor kedvenc italát, nyugovóra tértek, hogy másnaptól újult erővel kezdjenek neki a germánus nyelv kurzusainak.  

Egy általános nap: nyelvkurzusok, éneklések, áhitatok, étkezések stb. 

Napjaink általában a reggeli áhítattal fél 8-kor kezdődtek, ahol a hangszer és Zsolt diák hamar egymásra találtak. A délelőtt folyamán két másfélórás tanórát kaptunk, délután pedig még egyet. Külön kis érdekessége volt a délelőttöknek, amikor a kávészünet végén mindig énekeltünk valami közismert éneket, kánont, szívhez szóló dallamokat. 

Az érkezett lelkészeket egy kezdőnapi teszt alapján két csoportba osztották, ahol néha nehezen rázódott össze a sok különböző tudású és kiejtésű tanuló. Érdekesség, hogy a cseheknek, szlovákoknak és lengyeleknek hatalmas küzdelem volt kiejteni helyesen a német e és német é, magyarban is meglévő és fontos jelentésbeli különbséget okozó hangot megfelelően. Ez bizony nem egyszer komikus helyzeteket is okozott...

A német konyha

Alapvetően a német konyha egészséges, sok zöldséggel, salátával, és finom is. Ami feltűnő volt, hogy minden zöldség és gyümölcs kevésbé volt ízes, kevésbé volt megérlelt, hiszen sokkal északabbra termett. Így volt ez a dinnyével, a paradicsommal, almával is.

Sajtok és a német virsli természetesen kulináris élvezet volt, hasonlóképpen a sörfajták lenyűgöző választéka. Vezetőnk a búcsúestre például 26 fajta sört hozott kóstolóba, az igen keserűtől az egészen enyhe fajtáig. Reggelit és ebédet helyben kaptunk, a vacsorát ki-ki magának oldotta meg.

Programok 

A tanulás és lelki elmélyülés mellett Wittenberg városát és egymás egyházait is jobban megismerhették a vendégek. Wittenberg városában maga Luther (a Stadtkirche gondnok-presbitere, korhű viseletben) vezetett minket körbe. A körbevezetés során többek között a reformátor megtanulta magyarul a „búcsúcédula” szavunkat, de az Erős vár a mi Istenünk is felcsendült minden jelenlévő anyanyelvén. A diákok betekintést nyerhettek Luther és Melanchthon otthonába, a Schlosskirche könyvtárába, majd a Luther-kertbe, ahol megcsodálhatták azt is, hogy milyen nagyra nőttek a magyar és más nemzetek püspökei által ültetett fák. 

Az Asisi Panoráma segítségével pedig úgy érezhették: itt járnak a Luther-kori Wittenbergben. Egy alkalommal Michael Hübner mutatta be részletesen, hogyan is néz ki némethonban az evangélikus egyház és annak szerkezete. Két este során pedig minden ország küldötte, küldöttei bemutathatták saját egyházukat és gyülekezetüket.  

Vasárnapok: Stadtkirche, Schlosskirche, Torgau 

Legelső vasárnapunkon mindjárt két templomba is ellátogattunk. Az első, ahol Luther korábbi éveiben is szolgált, s ahol gyermekeit is keresztelték a Stadtkirche volt, a második pedig, ahol a 95 tételt is kiszögezte a Schlosskirche. Külön érdekesség, hogy bár a franciák a Schlosskirchét lerombolták, az újjáépített és megszépült mindkét templom orgonáján a francia romantikusok darabjai szóltak és csaltak könnyeket a maszkok mögött ülő hívek szemébe. A gyönyörű orgonajátékok mindig rövidített liturgia szerint szóltak, hiszen mindkét istentiszteleten a gyülekezeti énekek szövegét a gyülekezet csak zsoltárstrófaszerűen felolvassa, az orgona pedig előtte és utána játssza és intonálja a dallamot.

Torgau, azaz Bóra Katalin városa közös élménye volt csapatunknak. Együtt utaztunk el és közösen is szolgáltunk Andreas Rothe és kedves felesége Christine, valamint német tanárnőnk Eveline Albrecht lelkész vezetésével. (Andreas lelkész úr korábban Magyarországon szolgált a Balaton mellett több évet is.) Istentisztelet után megnézhettük az Elba gyönyörű látványát, azt a helyet, ahol sokáig német és amerikai katonák farkasszemet néztek, majd ünnepélyesen megbékéltek a két partot összekötő hídon.

Szabadidő: Máté és Zsolt diákok külön élményei és a magyar est 

Szabadidejében Máté diák járt vendégségben Lipcse városában, egy tikkasztó augusztusi napon pedig társaival biciklizett, és megmártózott a Bergwitz-tóban. A csapat fiatal tagjai bár tudták, Luther nem szereti, de Melanchthon engedélyével esténként kártya partikat tarthattak. Máté diák mivel ideiglenesen elment a szaglása, megismerhette a német járványkezelést is és 2 nap alatt már egy negatív teszt birtokában lehetett, amit mindenki nagy örömmel és megkönnyebbüléssel fogadott. 

Zsolt diák az idősebb lelkészek társaságával kirándult Dessauba, ahol a Bauhaus Múzeum érdekességeit nézték meg, illetve a közeli Wörlitz csodálatos tavait és kastélyait csodálta meg néhány lelkésztársával.

A három magyar anyanyelvű diák egy este során gulyás levessel, magyar borral és magyar vendégszeretettel lepték meg társaikat, osztatlan sikert aratva minden résztvevő részéről.

Befejezés

A kurzus augusztus 14-én este egy grill vacsorával zárult. Másnap reggel Luther vendégei szomorú búcsút vettek egymástól, a reformátortól és városától, és vendéglátójuktól, Herr Hübnertől is, de a viszontlátás örömteli reményével váltak el. Zsolt diák és Máté diák megerősödött nyelvtudással, új ismeretekkel, kapcsolatokkal, barátságokkal, és élményekkel tértek haza magyarhonba. Köszönettel és hálával emlékeznek vissza e néhány nyári hétre!