A Belvárosban számtalan reformációhoz köthető, híres épületet találhatunk, de a Várnegyeddel már más a helyzet. Pedig ha rejtve, de ott is rejlenek a protestantizmushoz köthető helyszínek és személyek emlékei.

A hatállomásos sétát Millisits Máté művészettörténész, a Budavári séták és a Reformátusok Budapesten című könyvek társszerzője vezette. Elsőként a Magyar Nemzeti Galériába vezetett utunk, ahol beléphettünk a múzeum látogatók számára kevésbé ismert helyszínére, a Nádori kriptába. Ide a földszinti, épp átépítés alatt álló, ideiglenes kiállítótérből egy jellegtelen ajtó vezetett le. Senki nem gondolná, hogy ez a lejárója annak a sírboltnak, amelyet 1769-ben alakítottak ki, 1838-tól pedig József nádor nevezte ki családi temetkezőhelyének, miután csecsemő kislányát és tizenhárom éves fiát is ide temette el. Ez a budai Vár egyetlen olyan belső része, amely túlélte a második világháború pusztításait. A szocializmusban többször kifosztották – érdekesség, hogy a tolvajok a halottakat nem bántották, nyugalmukat tiszteletben tartották.

A reformáció szempontjából két fontos személy is nyugszik itt, és történetesen mindketten József nádor feleségei voltak. A magyarok barátjaként számontartott osztrák főherceg háromszor nősült, első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő volt, aki gyermekágyi lázban hunyt el. Hasonlóan a szülésbe halt bele a második felesége is, Hermina anhalti hercegnő, két ikret hagyva maga után (leánya, Hermina Amália főhercegnő után kapta nevét a Hermina út). Református vallású volt, és ezt komolyan is gondolta: az ő támogatásával tették le 1816-ban a pesti református templom alapkövét.

Karitatív tevékenysége is jelentős, hozzá kötődik a Budai Jótékony Nőegylet alapítása, amelyet az akkor dúló éhínség miatt rendeltek el. Jótékonysági munkáját a nádor harmadik neje, Mária Dorottya württembergi hercegnő folytatta, aki a nőegylet mellett támogatta a Vakok Intézetét és a József Fiúárvaházat is. Neki már sikerült túlélnie az urát. Igazi lázadónak számított: buzgó evangélikusként házasodott be a szigorúan katolikus Habsburgok közé, és bár gyermekeit katolikusnak nevelte, elveiből más területen nem engedett. A pest-budai evangélikus hitéletet felkarolta, alapítványt hozott létre a Deák téri evangélikus elemi iskola javára, és az ő nevéhez fűződik a Budavári Evangélikus Egyházközség alapítása 1844-ben.

A cikk teljes terjedelmében a WeLoveBudapest.com oldalon olvasható.