1956

A nyugati országhatár közelében, évtizedekig a vasfüggöny közvetlen szomszédságában élő idősebb korosztály tagjaiban, amikor meghallják a „migráns”, „bevándorló” szót, rengeteg régi emlék is felszínre tör. A vonuló tömeg látványa, a kiszolgáltatott menekülőkről, a jobb élet reményében útnak indulókról készített felvételek a csaknem hatvan évvel ezelőtt történteket idézhetik sokakban. Az egykori szemtanúkkal való beszélgetésekben az 1956-os eseményeknek a történelemkönyvekben soha le nem írt részletei is szóba kerültek.

A határ lezárása után veszélyes korszak következett. Elkezdődött a megtorlás. Akinek oka volt rá – és még tehette –, menekült. A határ menti faluban sok üldözött biztos menedéknek remélte a templom mellett álló paplakot. Volt olyan is, aki ezekkel a szavakkal zörgetett: „Tiszteletes úr, segítsen, ha elkapnak a kommunisták, felakasztanak.” Nem lehetett nem segíteni.

Cleveland - Az Egyesült Magyar Egyletek a Nyugatoldali Evangélikus Egyház közreműködésével megemlékezést tartott az 1956-os Forradalom és Szabadságharcról a Nyugatoldali Református templomban 2015. október 25-én délután 2 órakor Clevelandben. Személyes szavakat olvashatnak.

Budapest – Amikor tavasszal a budapest-fasori evangélikus gyülekezet tagjaival együtt felszálltam a kirándulásra induló buszra, még nem sejtettem semmit. Gyanútlanul foglaltam el a helyem, és nézegettem az elsuhanó tájat, útban Kiskőrös felé. Már csaknem elértük Petőfi Sándor szülőhelyét, mikor közösségünk lelkésze magához vette a mikrofont, és így szólt: „Most érkezünk az Akasztó nevű településre. Ez a hely arról is nevezetes, hogy itt lakott egyik kirándulótársunknak, »Hosszú Marinak« a nagynénje.”

Szarvas – Élő történelemként hordozza magában az ’56-os forradalom emlékét Wittner Mária. Az akkor alig 19 esztendő fiatal lány felismerte a változás szelét, és az első naptól kezdve részese akart lenni az eseményeknek. Hajtva meggyőződése és hite által, nem félt szembeszállni a szovjet erőkkel sem, s bár megsebesült, halálra ítélték és évtizedeken keresztül meghurcolták, ma sem szégyelli tetteit.

1956 szeptemberében lelkészkonferenciák résztvevői támadták nyíltan az egyházvezetés diktatórikus és az államot korlátlanul kiszolgáló politikáját. Ezek után nem meglepő, hogy október 22-én este a műegyetemistákhoz hasonlóan a teológus hallgatók is megfogalmazták követeléseiket, többen pedig részt vettek a másnapi tüntetésen.

A mai évfordulón az Evangélikus Élet eheti számában megjelent Fenyvesi Félix Lajos által készített jegyzeteket adjuk közre honlapunkon.

Békéscsaba – A Rákóczi Szövetség iskolai szervezete és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium (BEG) közös szervezésében a minap a végzősök, Szilágyi Andor rendező Mansfeld című moziját nézték meg a város egyetlen filmszínházában. A vetítés előtt 1956 tragikus sorsú, ifjú hőséről, Mansfeld Péterről kérdeztem két diákot és az egy szem rendezőt.

Az alábbiakban dr. Fabiny Tibornak a Szent László Akadémián, 1997. október 11-én elhangzott előadását közöljük, amely később megjelent az „Ordass Lajos és 1956” címen, Az 1956-os forradalom és szabadságharc című könyvben (Szimpózium (1997. október 11-12) Konrad Adeneauer Alapítvány, Alapítványi kiadások X. Budapest, 1997, 37-44. old.) és Fabiny Tibor, A megállás szimbóluma. Előadások Ordass Lajosról című könyvben, (Budapest, 2001, 33-40. old.).