gyerek

Az abortusz megítélésében nincs konszenzus a világ számos társadalmában, így a magyarban sem – ám a keresztény egyházak és híveik körében sem. A művi terhességmegszakítás mint törvényi lehetőség az átlátható szabályozással együtt sem mentes az ellentmondásoktól és az etikai dilemmáktól. Írországban tavaly szavazták le az évtizedekig fönnálló teljes abortusztilalmat, ugyanekkor nagy viták folytak, polgári megmozdulások zajlottak a szintén szigorú abortuszszabályozású – és további szigorításokat kilátásba helyező – Lengyelországban is. Nem sokkal később az Egyesült Államok New York államában megszavazott úgynevezett reproduktív egészségügyi törvény hatására is feléledt a vita, aktuálisan pedig az észak-írországi jogszabály-módosítás kapcsán estek egymásnak az életvédők és a jogvédők.

Terjed a bullying címmel közöltünk cikket lapunk ez évi 37–38. számában. Vitális Judit részletesen szól írásában a bántalmazás formáiról és lehetséges következményeiről, a csoportdinamikai folyamatokról, a zaklató pszichés gondozásáról és az áldozattal való támogató beszélgetésről. Írásunk szerzője – gimnáziumi tanár – azt tekinti át, milyen módszereket ajánlanak a szakemberek a szülőknek: miként előzhetik meg, hogy gyermekük rendszeres vagy alkalmankénti bántalmazás áldozata legyen, vagy ha már az lett, akkor milyen beavatkozási lehetőségei vannak a nem kívánt helyzet kezelésére.

Budapest – A több mint 900 éves történelmi Johannita Lovagrend a korai középkortól a török hódoltságig több száz éven keresztül jelen volt Magyarországon és támogatta az uralkodókat, miközben ispotályokat tartott fenn, ápolta a betegeket, segítette a rászorulókat és kulturális missziót is ellátott. A rend magyar tagozata most is ezen elvek mentén, de a mai kor sajátosságainak megfelelően végzi feladatát; a magyarságot történelmi síkon figyelemmel kísérő segítő akciói is jórészt a határokon túl rekedt honfitársaink megsegítésére koncentrálnak.

Előző lapszámunkban beszámoltunk annak a kutatásnak a hátteréről, amely a gyülekezeteinkben zajló gyermekfoglalkozások, illetve ifjúsági munka országos feltérképezésére vállalkozott Grendorf-Balogh Melinda angyalföldi másodlelkésznek, egyházunk gyermek- és ifjúsági bizottsága elnökének a kezdeményezésére. Cikksorozatunk második részében elsősorban a kisiskolás korosztály gyülekezeti életben betöltött szerepéről, bekapcsolásának lehetőségeiről gondolkodunk el a kutatás eredményeinek és néhány ifjúsági munkában jártas pedagógus és lelkész tapasztalatainak fényében.

A húszas éveinkben elkerülhetetlen azon gondolkodni: mennyire vagyunk már felnőttek és mennyire gyerekek. De azt tapasztalom, hogy az évek gyarapodása nem feltétlenül jelenti a bölcsesség növekedését is. Akkor viszont mégis mit jelent felnőni? Istennel mennyiben más ez a folyamat? És tényleg igaz, hogy ő megkönnyíti az utunkat?

Sok évvel ezelőtt Éva néni ötödikes osztálya előtt állt, és azt a hazugságot mondta a gyerekeknek, hogy mindegyiket egyformán szereti. De ez lehetetlen volt, mert az első sorban ülő Horváth Peti olyan rendetlen és figyelmetlen volt, hogy Éva néni valójában élvezettel írt a feladataira vastag piros ceruzával nagy X jeleket, a lap tetejére pedig a legrosszabb érdemjegyet.

A Paul Tillich evangélikus teológus által kifejtett „sötétbe ugrás” bátorságára van szükség akkor, amikor a Balatonra utazva a hátsó vagy épp a vonatülésen két vagy több vakációzni készülő kisgyerek várja a fejest ugrást a nyárba… A szünidei gyermekterelgetés témakörét körüljáró írásunk második részében is a kisgyermekes lét nem épp állóvizében mártózunk meg, és igyekszünk a mélyére evezni.

Budapest – Megkezdődtek az Ökumenikus Segélyszervezet nyári gyermektáborai. A Felhőtlen gyermekkor adománygyűjtésből megvalósuló szünidei programok összesen 500 hátrányos helyzetű, illetve bántalmazott gyermek számára kínálnak rendkívüli fejlesztő és élményprogramokat, amelyek legtöbbjüknek az egyetlen nyári vakációs programot jelentik.

„Lényeges kérdés, tudunk-e olyan erős kötődést megszilárdítani a fiatalokban, amely elősegíti a hitről való folyamatos tanulásnak a vágyát és igényét, vagy megmarad az, hogy a konfirmáció a tanulás folyamatának a lezárása” – mondja Pángyánszky Ágnes lelkész, egyetemi adjunktus. Előző lapszámunkban gyülekezeti lelkészek számoltak be a konfirmációval kapcsolatos tapasztalataikról, folytatásként ez alkalommal az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetőjét kérdeztük.

Mandabokor – 2018. december 16-án közel 50 gyermek éneke, verse, szolgálata töltötte be a mandabokori imaházat. Az idei gyermekkarácsony műsorán a legkisebbektől a legnagyobbakig minden korosztály képviseltette magát és szolgált – nem embereknek, hanem az Úrnak. Már november közepe táján kezdetét vette a szereposztás és próbák sorozata.