hit

Bár Angela Merkelről rendkívül sok portré jelent meg az utóbbi időben, hitéről, keresztény gyökereiről igen keveset olvashattunk. A közelmúltban egy érdekes cikk látott napvilágot a kancelláról, melyből most szemelvényeket közlünk.

Sok szó esik az egyházi iskolákról, de keveset tudunk azokról, akik oda járnak – milyen élményeket szereztek ott és ez közelebb viszi-e őket a kereszténységhez? Ismereteket kapnak-e vagy inkább elrettentést? Mit látnak az egyházakból és a hitből? Vallássérültekkel foglalkozó riport-sorozatunk második részében több, különböző felekezethez tartozó – evangélikus, katolikus, református – iskolába járt fiatal mondja el tapasztalatait. Ma már mindannyian hívők, valamennyien keresztény közösséghez tartoznak, ám ez legfeljebb részben köszönhető annak, hogy egyházi iskolába jártak.

Budapest – A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Jezsuita Roma Szakkollégium Cigánypasztorációs szimpóziumot tartott 2016. április 8-án, pénteken. Az eseményen a történelmi egyházak vezetőivel és képviselőivel beszélgettek a cigánypasztorációs és cigánymissziós tevékenységeikről. Majd két fiatal cigány pap beszélt a munkájuk során jelentkező kihívásokról és örömökről. Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Nyeső Ágnes, református lelkész; Fabiny Tamás, evangélikus püspök, valamint Kocsis Fülöp, görögkatolikus érsek-metropolita voltak.

Győr – A bor és a hit, a bor és a keresztyénség kapcsolatáról vallott dr. Lőrincz György borász a győri Széchenyi István Egyetemen 2016. március 21-én, az ökumenikus egyetemi lelkészség Hétfőn Hatkor (HéHa) – ARCok/HARCok elnevezésű előadássorozata keretében. Az egerszalóki St. Andrea borászat számos díjjal elismert vezetője arról mesélt, hogyan forrt össze életében az istenkeresés és a hivatás.

A szüleinkkel való kapcsolat kohójában formálódik az Istenről kialakított képünk, ez pedig visszahat arra is, hogy milyen felnőttek, milyen szülők és nagyszülők leszünk. Gondoskodó szülők gyermekeként a szerető Isten képe alakul ki bennünk, míg a tekintélyelvű szülők gyermeke nehezebben jut el ilyen elképzelésig. Az apa-gyermek viszony, az apával töltött minőségi idő nem kevésbé fontos, mint az anyához fűződő kapcsolat. Miként függ össze az apakép és az istenkép? – ennek jártunk utána Csáky-Pallavicini Zsófia pszichológus és lelkész édesapák segítségével.

„A város így mulat, / jó a hangulat, / senki sem áldozat, / mindenki táncol...” Milyen fonák helyzet, amikor ez az Ákos-dal is a mulatság része, s azok is „buliznak rá”, akikről íródott. Mert tényleg mindig jön valaki, aki biztosan tudja, és bizalmasan a fülekbe súgja: „Hogy megváltozott minden, / hogy nincsen többé Isten, / és lehet gyorsabban élni, / nem kell az ördögtől se félni…”

Az egyházak nagyon sok mindenről nem beszélnek. Mi pedig – a hívek – elnézzük, megengedjük és fenntartjuk ezt a helyzetet. A kimondatlan problémák köztünk ülnek a padsorokban.

II. János Pál pápa kezdeményezésére 1993-tól február 11. a betegek világnapja, melynek célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”. A fiatal szentendrei evangélikus lelkészt, lelkigondozót, Horváth-Hegyi Olivért kértük arra, Bibliával a kézben üljünk le beszélgetni betegségről, hitről, gyógyulásról.

Ha a kultúra, amiben élek, ha a közösség, amelyhez tartozom, azt sugallja, hogy a másfélét ne úgy kezeljem mint magamat, akkor annak a közösségnek a szokásai elválasztanak Istentől.

A hangját mindenki ismeri és nem csak a Harry Potterből – előtte is, utána is számos filmben és sorozatban szinkronizált. Arca kevéssé ismert, még kevéssé az az oldala, amit most bemutatunk. Gacsal Ádámmal a Harry Potterről, és azon túli világról is beszélgettünk: a mai fiatalok és a kereszténység viszonyáról, valamint arról, mitől lehet menő és hiteles ma egy keresztény ember.