kommunizmus

Kolozsvár – Csendes László könyve a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közelmúltját tárja fel, megnevezve azokat az ügynököket, akik rendszeresen jelentettek a politikai rendőrségnek.

Budapest – Nemrégiben jelent meg magyarul is Helmuth David Baer Kompromisszum vagy kollaboráció – A magyar evangélikus egyház stratégiái a kommunista berendezkedés idején című könyve a Kairosz Könyvkiadó gondozásában. A szerző által vizsgált időszakban a Magyarországi Evangélikus Egyház egy ellenséges politikai rendszerrel került szembe, amely megkérdőjelezte hosszú távú létezését. Ezzel a fenyegetéssel szembesülve a magyar evangélikusok két alapvető kérdést tettek fel maguknak: „Hogyan élhetjük túl?” és „Hogyan maradhatunk meg egyháznak?” A két kérdés közötti feszültség és kölcsönhatás határozta meg az evangélikus tapasztalat morális körvonalait a magyar kommunizmusban, és formálta az evangélikus egyház kommunista államra adott válaszát.

Budapest – A keresztény egyházak az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt azt tették, ami a dolguk: a fegyveres harc helyett az emberek lelkével törődtek, s arra törekedtek, hogy minél kevesebb erőszak árán érje el célját a felkelés. És mindezért utóbb az egyházaknak keményen kellett szenvedniük. Nagyjából így foglalható össze a Budavári Evangélikus Szabadegyetem legutóbbi, az egyházak ’56-os szerepvállalásáról szóló előadásának legfőbb üzenete.

Budapest – A Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) Egyházüldözők címmel jelentette meg az Állami Egyházügyi Hivatal munkatársainak életútját. A közel 350 személyt bemutató gyűjteményről Soós Viktor Attila történésszel beszélgettünk.

Budapest – Hogyan épült fel az Állami Egyházügyi Hivatal? Mi volt a munkatársak feladata? Milyen kapcsolat volt a párt és az egyes felekezetek között? Miért beszélhetünk befejezetlen múlt időben a kommunista hatalom birtokosai és áldozatok feltárásáról? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nemzeti Emlékezet Bizottság történészével, Soós Viktor Attilával.

A vörös betűs cím hegyes szögként üti az olvasóba a kérdést: ezúttal vajon miféle szögesdrótról lesz szó? A 20. század mely poklába vezet be a könyv? A 2012-ben Ungváron megjelent harmadik, bővített kiadás borítója – Matl Péter szobrászművész munkája – azonnal történelmi asszociációkat kelt: cirill betűs feliratú, szalagos-búzakalászos címerkeretben szilánkosra tört, hófehér hármas kereszt, mögötte fekete sarló-kalapács sejlik. Az alcím mindjárt pontosítja az első benyomásokat: Egy kárpátaljai görög katolikus pap naplója a Gulágban.

„A belső Istenhit és vallásosság, amit kaptunk a börtönben, sokunkban megmaradt és megőriztük a mai napig, anélkül, hogy elmentünk volna kezet csókolni a helyi plébánoshoz vagy a helyi lelkipásztorhoz.” Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Fehérváry István író és Oláh Vilmos doktor visszaemlékezései.

Nagykanizsa – Az igazság tanúja volt Ordass Lajos mártírsorsú evangélikus püspök. Nemcsak az ő, hanem a Kádár-korszak más egyházi üldözöttjeinek történetét is megismerhetik azok, akik február 24-ig felkeresik a városi könyvtár kávézójában nyílt vándorkiállítást.

Péteri – 1945 május elején egy helyi kommunista különítmény brutális módon meggyilkolta Csaba Gyula alesperest, a péteri gyülekezet lelkészét. Az esetről évtizedeken keresztül nem volt szabad nyíltan beszélni, és a mártír lelkésznek csak a rendszerváltást követően lehetett emléket állítani. A 70 évvel ezelőtt történtekről 2015. május 10-én 15.30-kor istentisztelet keretében emlékeznek meg, amelyen dr. Fabiny Tamás, az északi evangélikus egyházkerület püspöke szolgál.