Luther Márton

Luther Márton mondásait, elmés megjegyzéseit, fejtegetéseit adta közre az interneten, a legismertebb közösségi felületen 2015-ben elindult, Luther megmondja elnevezésű oldal; ez év júliusáig mindennap egy-egy idézet vagy Lutherrel és a kereszténységgel kapcsolatos bejegyzés jelent meg itt. Az oldal anyagát az Asztali beszélgetések című kötet adta, amely a Luther Kiadó Luther Válogatott Művei című sorozatában jelent meg. Jó hír a Luther-rajongóknak, hogy a sorozatban idén ősszel napvilágot lát két újabb kötet: a Galata-levél és a Felelősség a társadalomért című munka. Összeállításunkban kedvcsináló gyanánt olyan szövegrészletek olvashatók, amelyeket Luther Márton a személyes életével kapcsolatban, házasságáról, feleségéről, Kathatrina von Boráról, családjáról, gyermekeiről mondott.

Luthernek a hivatás, és elsősorban a világi hivatás témáját érintő írásai között A katona hivatásáról című könyve a legismertebb. Ehelyett most egy kevésbé ismert prédikációjából idézek, amely a Házi postillák kötetben olvasható. Ez a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap evangéliuma – Péter nagy halfogása (Lk 5,1–11) – alapján elmondott igehirdetésének lejegyzett változata. Luther ebben az egyházi és a világi hivatás kérdését egyaránt érinti.

473 éve, 1546. február 18-án halt meg Martin Luther (Luther Márton), a protestáns vallásreformáció elindítója, Biblia-fordításával a német irodalmi nyelv megteremtője. Tevékenységének korszakos szerepe volt a római egyház hatalmi egyeduralmának megtörésében, hittételeivel új korszak kezdődött a kereszténység történetében. – Az MTI összefoglalója.

„Bármerre vetem tekintetem, a jó helyett a gonoszt lelem. És üvöltve könyörgök ahhoz a Krisztushoz, aki ostorral verte ki a kufárokat a templomból” – mondja Márton testvér rendfőnökének még az erfurti kolostorban a reformáció 500. évfordulójára megjelent animációs sorozat harmadik részében.

Luther Márton életéről írt könyvecskét a Gründler Ad., amelyet a Londoni Vallásos Iratokat Terjesztő Társulat adott ki Szabadi Béla fordításában. A kiadványt Garai András jóvoltából adjuk most közre.

Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben – a hagyomány szerint – kiszögezte a vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, amelyben hitet tett többek között az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélte a búcsúcédulák árusítását. Tételeivel elindult a reformáció folyamata. Mai emlékezésünk összefoglalása az Evangélikus.hu oldalán eddig megjelent fontos és hasznos cikkeknek, videóknak.

Budapest – Cs. Szabó Sándor kétkötetes regénye Luthert egyszerre mutatja meg a történelem és a fantázia tükrében, prófétai alkatként és gyötrődő emberként, fiúként és apaként, közösségben és magánemberként.

Wittenberg – Benjamin Hasselhorn és Mirko Gutjahr, a Sachsen-anhalti Luther-Emlékhelyek Alapítvány (Stiftung Luthergedenkstätten in Sachsen-Anhalt) tudományos munkatársai 2018. október 10-én mutatták be közösen írt könyvüket, amelyben azt kívánják bebizonyítani, hogy igenis megtörtént (és nem csak legenda) Luther Márton tételeinek a wittenbergi vártemplomra történő kiszögezése.

A Wesley János Lelkészképző Főiskola (WJLF) adott otthont szeptember 21–22-én az Óscar Romero és felszabadítás teológiája című konferenciának. Az alkalom szinte végig telt házzal futott, és szép találkozásoknak adott teret – már csak azért is, mert a nyolcvanas évek óta nem rendeztek a témában konferenciát Magyarországon. Csepregi András, a WJLF teológia szakának vezetője, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium lelkésze Luther és a felszabadítás teológiája címmel tartott itt előadást. Őt kérdeztük a felszabadítás teológiájának történetéről, illetve az irányzat evangélikus vonatkozásairól. Az interjú végén Verebics Petra, a konferencia egyik szervezője Romero jelenkori hatását elemzi.

A világhálón csak itt érhető el az 1040 oldalas, a reformátor igehirdetéseit tartalmazó könyv, amelyet ezúton is szeretettel ajánlunk.