Luther Márton

Már a reformáció korának könyvégetései kapcsán bőséges hagyományra támaszkodhattak azok, akik a könyvek elpusztítását a véleménynyilvánítás szabadságaként értelmezték, és ugyanígy azok is, akik az írott művek védelmében léptek fel. Könyvek elpusztítását a hit győzelmeként aposztrofálják a Biblia sorai is (ApCsel 19,18–20), míg más esetben ugyanezt az eszközt vetik be az Úr igéje ellen (Jer 36,23). Biztos, hogy van jó és rossz, sőt égetni való könyv? Egyáltalán, a jó kérdést tesszük-e fel ezekben az esetekben?

Nemrég egy könyvben egy egészen megdöbbentő megállapítást olvastam Luther Mártonról. Úgy mutatta be a reformátort, mint aki gyűlölte az egyházat. Sokat töprengtem később ezen a gondolaton. Vajon igaz lehetett ez a megállapítás – akár csak egy percre is – Luther életének bármely szakaszára? Meggyőződésem, hogy nem. Természetesen nemcsak az evangélikus lelkész beszél belőlem, hanem egy olyan ember is, aki sokat olvashatott Luthertől.

Budapest – Lutherrel a fügefa alatt címmel indította el négy részes sorozatát a reformáció hónapjában a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség. A rövid részeket szerdánként töltik fel Youtube csatornájukra, és osztják meg a közösség tagjaival. A sorozat első része október 7-én a Sola Scriptura témáját járja körül. A sorozatban közreműködik: Molnár Lilla, Blázy Árpád, Nagy Szabolcs, Gáncs Tamás, valamint a Fővárosi Protestáns Kántorátus Pap Kinga Marjatta vezetésével. Orgonán kísér: Németh Sándor.

Az id. dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök által 2005-ben írt, és a Magyarországi Luther Szövetség 2005. április 30-án Budapesten tartott közgyűlésén elhangzott előadásának szerkesztett változatát (2008. március 25.) adjuk közre honlapunkon. A benne megfogalmazott gondolatok ma is aktualitással bírnak.

Budapest – Szeptemberben teológiai könyvestek elnevezéssel új sorozat indult útjára a Luther Kiadó és az Evangélikus Hittudományi Egyetem közös szervezésében. A vírusjárvány miatt egyelőre csak online térben megtekinthető kerekasztal-beszélgetések témájául egy-egy, a Luther Kiadó által korábban megjelentetett könyv szolgál.

Wittenberg – Luther Márton képviselői (Martin-Luther-Bund) vendégségbe hívták közép-európai szövetségeseiket az Úr 2020. évében, amikor a koronának nevezett járvány éppen visszaszorult. A meghívás célja az volt, hogy Luther külföldi tanítványai egy nyelvkurzus segítségével mélyebben elsajátítsák a germánus nyelvet, így többek között jobban tudjanak egymással teológia diskurzust folytatni. Utaztak is Luther otthonába, azaz Wittenberg városába a lengyel, a cseh, a szlovák, a szlovén, a lett, az észt lelkészek, teológushallgatók, egyházhoz kötődő személyek. Voltak köztünk idősek és fiatalok, hölgyek és urak. Természeten Luther magyar követői is elfogadták a meghívást, és tiszteletüket tették a reformáció szülővárosában. Magyarhonból két fős delegáció jelent meg a reformátor asztalánál: Buday Zsolt bényei lelkész (Zsolt diák) és Lukács Máté András galgagutai beosztott lelkész (Máté diák). Továbbá Romániából is egy magyar diák jött, Dinka Levente kolozsvári teológus hallgató.

Luther Márton a doktorrá avatásától kezdődően egészen haláláig egyetemi professzorként működött a wittenbergi egyetemen. Írásmagyarázati előadásainak jegyzetei jelentős részben fennmaradtak. A Luther Kiadó gondozásában megjelenő, Luther Válogatott Művei című könyvsorozat legújabb, 9. sorszámot viselő kötetében a Római és a Galata-levél magyarázata olvasható. A Római levelet magyarázó előadásból ajánljuk a következő részletet.

Budapest – Ha korunkra tekintünk, nem túlzás azt mondani, hogy a vitakultúra szempontjából sekélyes időket élünk. Ebben siet segítségünkre Peter Neuner dogmatikaprofesszor Luther Márton reformációja című izgalmas kötete – írta a Magyar Kurír könyvajánlójában.

A tizenkét kötetes, tudományos igényű új magyar kritikai kiadássorozat többi darabjához hasonlóan a Luther Válogatott Művei 4. – Felelősség a társadalomért című kiadvány is tematikus válogatás. A benne található huszonnégy írás témái – ahogy a kiadói előszó fogalmaz – „a világi hatalom és az engedelmesség vagy ellenállás kérdése, a lázadás és a háború, a török fenyegetés, a közerkölcs, a közoktatás, az uzsora, továbbá olyan vallási kisebbségek, mint az újrakeresztelők, a spiritualisták és a zsidók”.

Ma van a félezredes évfordulója annak, hogy X. Leó pápa kiátkozással fenyegette meg az egyház morális állapota és a búcsúcédulák miatt tiltakozó Luther Mártont. Luthert ez sem tántorította eszméitől, a kiátkozás megtörtént, ezzel megkezdődött a reformáció, amelyből több protestáns felekezet is született.