oktatás

Budapest – Néhány év alatt megduplázódott az egyházi iskolák népszerűsége: ma közel kétszer annyi tanuló jár ilyen intézménybe, mint 2010-ben. Úgy tűnik azonban, a szülők egy része nem elsősorban a vallási nevelés miatt íratja gyermekeit egyházi iskolába, hanem az állami oktatás kudarca sarkallja erre. Hardi Titusz, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója is arról beszélt a Magyar Nemzetnek: azon túl, hogy az emberek bizalommal vannak az egyházi oktatás iránt, sokan menekülnek az állami iskolai szektor elől.

Bonyhád – Miniszteri elismerésben részesült versenyfelkészítő munkájáért Heidecker Edina, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium német nyelv és irodalom szakos tanárnője. Munkája sikerét több szép versenyeredmény, sikeres emelt szintű érettségi és nyelvvizsga jelzi.

Győr – Elkészült a felújítás alatt lévő győri Insula Lutherana épületegyüttes első láncszeme, az az újonnan épített szárny, amelyben az evangélikus óvoda kap helyet. Az átadási ünnepséget 2016. június 10-én, pénteken délelőtt tartották. Az újvárosi református templomban elhangzott köszöntők után Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke mondott áldást az új épületre.

Budapest – A korábbi évekhez hasonlóan a Budapest-Kőbányai Evangélikus Egyházközség és a Kápolna Színpad Alapítvány képzőművészeti pályázatot ír ki diákoknak, több korcsoportban és témamegjelöléssel.

Hetedikben elfelejtettél magaddal vinni fogkefét az iskolai osztály-fogászatra, de reggel megetted a nagyi maradék mákos gubáját? Ki tudna ennél kellemetlenebb iskolai élményt felidézni? Én tudok: gyanútlanul bemenni hittanórát tartani egy éppen sztrájkoló iskolába. De: vajon a hit- és erkölcstan tényleg „ördögtől való”?

Sok szó esik az egyházi iskolákról, de keveset tudunk azokról, akik oda járnak – milyen élményeket szereztek ott és ez közelebb viszi-e őket a kereszténységhez? Ismereteket kapnak-e vagy inkább elrettentést? Mit látnak az egyházakból és a hitből? Vallássérültekkel foglalkozó riport-sorozatunk második részében több, különböző felekezethez tartozó – evangélikus, katolikus, református – iskolába járt fiatal mondja el tapasztalatait. Ma már mindannyian hívők, valamennyien keresztény közösséghez tartoznak, ám ez legfeljebb részben köszönhető annak, hogy egyházi iskolába jártak.

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház a Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszerében 170,36 millió forintot nyert el az egyházak köznevelési feladatainak támogatására. A TÁMOP-3.1.17-15-2015-0011 projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. Az európai uniós forrás segítségével a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott köznevelési intézményekben folyó szakmai munka hatékonyságát növelő beruházások valósultak meg.

Budapest – Finn–magyar együttműködés az oktatásban és az iskolai szolgálatban címmel konferenciát szervezett a Magyar Pünkösdi Egyház iskolaigazgatóknak, pedagógusoknak, lelkészeknek és hitoktatóknak. A konferenciára finn evangélikus előadó is érkezett, Pekka Tapani IIvonen evangélikus lelkész, oktatási tanácsadó személyében.

Budapest – Hogyan tanítsunk vallást multikulturális társadalomban? Milyen szerepe van a vallásnak az integráció szempontjából? Mit tehet egy iskolalelkész, ha a diákjai rasszista kijelentéseket tesznek? Kik választják az egyházi iskolákat? Milyen nevelési modellt állít elénk Jézus a modern pszichológia szemszögéből? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az egybegyűltek a tudomány napja alkalmából az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE) 2015. november 19-én, csütörtökön megrendezett Keresztény nevelés című konferencián.

A magyar oktatási rendszer szélsőségesen szelektív. Már az általános iskolában, sőt, akár az óvodában eldől, kinek milyen iskolai karrier néz ki. Ez a rendszer - rengeteg itt dolgozó óvópedagógus, tanító és tanár egyéni erőfeszítései ellenére - jellemzően felerősíti az otthonról hozott hátrányokat ahelyett, hogy ezeket mérsékelné.