politika

Nagypénteknek, Jézus elítéltetésének és kereszthalálának többféle érvényes olvasata lehetséges. A „hogyan halt meg Jézus?” kérdésre adható egy „politikai” válasz is. 1958 tavaszán politikai fordulatokkal teli volt a Nagyhét. A szigorúan titkos iratokból még az is kiderül, hogy olykor a legvéresebb diktatúra is elismeri, hogy nem tévedhetetlen.

Az elmúlt hetekben se szeri, se száma nem volt a családról, nőkről szóló konferenciáknak, a nőnap erre a keresztény-konzervatív intézmények számára is adott apropót. Feltűnő, hogy a családról és nőkről szóló rendezvények sorában fehér hollónak számítanak azok, ahol a szervezők tesznek azért, hogy a feltételezett célcsoport tagjait is motiválják a részvételre, hogy eljussanak a rendezvényekre és hozzászóljanak ezekhez a kérdésekhez. Ennek egyik feltétele lenne például a gyermekmegőrző biztosítása a helyszínen, vagy netán olyan női előadók szerepeltetése, akik valamennyire képesek pragmatikusan szemlélni és láttatni a gyermekvállalással kapcsolatos örömöket - és a kihívásokat is. Jó lenne, ha a „semmit rólunk nélkülünk” elv működni tudna a kisgyerekes nők esetében is.

A Nyugatnak bealkonyult – nincs nap, amikor ne szólna erről tudósítás, ne jelenne meg okos és meggyőző elemzés. Huszonhét évvel a rendszerváltás, és tizenkét évvel csatlakozásunk után már minden illúziónkat elveszíthettük az Európai Uniót összetartó elvek makulátlansága felől. A 28 állam közössége egyik válságtól a másikig bukdácsol, vezetőinek kompetenciái felől egyre nagyobbak lehetnek a kétségeink.

Ő lett az első szabadon választott képviselő 1947 után az Országgyűlésben – 1989 nyarán valóban „fülkeforradalom” tört ki Gödöllőn. Hat évvel később mégis felhagyott a politizálással. Több mint egy évtizednyi egyházi munka következett, de egy ponton úgy érezte, még egyszer tennie kell valamit válságba került pártjáért. Hiába cselekedett: az MDF széthullott. A stúdióban Roszík Gábor evangélikus lelkész, az MDF első országgyűlési képviselője.

„Nem a keresztényi szeretet, vagy éppen humanitás problémakörébe tartozik ilyen tömegű ember lényegében ellenőrizetlen befogadása.” Menekült-kérdés hívő politikusként? Összeegyeztethető a kormányzati hivatás és a hit? Mi okozza a legnagyobb fejtörést? – ezekről kérdeztük Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárt, az evangélikus egyház országos felügyelőjét. Politikus-sorozatunk jövő héten folytatódik.

Budapest – Luther Mártont reformátorként ismerjük, akinek mi, evangélikusok sokat köszönhetünk. Luther teológiáját, modern meglátásait évszázadok óta nem lepi be a por. Még politikai hatása is volt. Hogyan politizált Luther? – tette fel a kérdést dr. Reuss András nyugalmazott teológiai professzornak Stifner-Kőháti Dorottya.

Genf – Öt európai ökumenikus szervezet közös levélben fordult az EU tagállamok bel- és igazságügyi minisztereihez egységes, ambiciózus és az emberi jogokon alapuló menekültpolitikát sürgetve.

Budapest – Ötpárti konzultációt tartott Trócsányi László igazságügyi miniszter az egyházügyi törvény módosításának koncepciójáról hétfőn Budapesten.

Stuttgart – A betegbiztosítástól a dohányadóig: Már régóta beleszól a politika az állampolgárok életébe. Hartmut Rosa szoiológusnak új ötletei vannak arra nézvést, hogy az állam hogyan segíthetne az állampolgárainak a jó életben.

Budapest – „Ez nem más, mint a 23 millió románnal való riogatás pepitában” – mondja a Mandinernek Fabiny Tamás evangélikus püspök a kormány bevándorlós-terroristás konzultációjáról, ami legalább annyira kiverte a biztosítékot nála, mint Orbán Viktor halálbüntetést emlegető „lufija”. A püspök szerint „nem szabad, hogy egy tíz évvel ezelőtti státuszhoz ragaszkodva mindent elhiggyen a hívő, amit egy adott párt elé tesz”. Fabinyt meglepte a kormány valódi konzultációt nélkülöző politikája, vagy ahogy ő fogalmaz: a gőzhenger.