teológia

Örülök, hogy végre evangélikus szerző könyvét ajánlhatom. Carl E. Braaten 1929-ben született Madagaszkáron, norvég származású amerikai misszionárius családban. 1965–1991 között annak a chicagói evangélikus teológiának a rendszeres teológiai tanszékét vezette, ahol számos hazai lelkészünk is tanulhatott ösztöndíjasként. Mintegy száznegyven oldalas, Vitatott Jézus – Kicsoda Ő? címet viselő műve teológiai munkásságának tömör summája. Központi kérdése Jézus identitása, amely hitünk szíve közepe. Erre utal a könyv igei mottója: „Kinek mondanak engem az emberek? Ti kinek mondotok engem?” (Mk 8,27.29)

Madocsai Miklós nyugalmazott evangélikus lelkész összeállítást készített bibliai igékről és híres magyar költők verseiről, amelyek a múlandóságról és az örök életről szólnak. A mostani vészterhes időkben bátorítást adhatnak ezek a sorok.

Rendhagyó húsvét után vagyunk. Talán sosem múlt ennyire a saját proaktivitásunkon, hogy ünnepi hangulatba kerüljünk, és lelki tartalommal is megtöltsük ezeket a különleges napokat. Most egy gondolatkísérlettel arra biztatunk mindenkit, hogy ne hagyjuk abba Jézus megismerését. Mert sok mondatot adnak a világ Megváltójának a szájába, és rajtunk is múlik, hogy észrevegyük az esetleges tévedéseket. Mi az, amit Jézus sosem mondott, helyette viszont miről beszélt?

„Különbség van a félelem és a rettegés között. A kegyes ember féli az Istent. Ez a félelem nem a vírusfertőzéstől való rettegés, hanem Istenre figyelés. Aki rá figyel, környezetét és a benne történteket rajta keresztül értelmezi” – fogalmaz Orosz Gábor Viktor. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense, a Lelkipásztor evangélikus lelkészi szakfolyóirat főszerkesztője a teológia oldaláról ad választ többek között a lehet-e a teológia karanténban, a mit jelent helyesen félni és a szóhoz jut-e Isten a járvány idején kérdésekre.

Ma, amikor a világméretű koronavírus-járvány miatt megváltozott körülöttünk a tér és az idő, érdemes újra átgondolnunk, hogy miként tudunk felelősen élni. Hogyan lehet az ismeretlen helyzetben megfontoltan cselekedni? Miben és kiben kapaszkodhatunk meg, és miként mérlegelhetjük lehetséges hozzáállásunkat? Ehhez kerestünk néhány támpontot.

Minden bizonnyal sokan hallottunk már a világjárvánnyal fenyegető koronavírus feltételezett forrásáról: „Amikor részletesebben elkezdték tanulmányozni a vírus genetikai szekvenciáit, egyértelművé vált, hogy ez a koronavírus kígyókból származhat.” A fertőzés a kínai Vuhan város piacáról indulhatott el, ahol többek között kígyókat is árultak étkezési célra; ezek között lehetett a koronavírust hordozó példány.

Kudarc. Beégés. Elutasítás. Pofára esés. Felsülés. Bukás. Krach. Sikertelenség. Balsiker. Blama. Bukás. Csőd. Nevetségessé válás. Megszégyenülés. Vereség. A sort pedig folytathatnánk a végtelenségig. Ha azonban érzelmileg akarjuk leírni, akkor legjobban a megsemmisülés szó illik rá. Két okból is. Egyrészt inkább válnánk láthatatlanná, és nyílna meg alattunk a föld, csak ne kelljen valami nagy blamában benne maradnunk. Másfelől az emberek többségére olyan elementáris erővel hat a kudarc, hogy úgy érzik, tényleg egész valójukat megsemmisíti az, amiben elbuktak.

Amikor az éjszaka a legsötétebb, akkor van a legközelebb a hajnal.

Budapest – Megjelent a 2020-as év első Lelkipásztor című folyóirata, amelynek alcíme megváltozott. A szerkesztők ezzel is jelezni szeretnék azt, amit az egyes lapszámok összeállítása a jövőben reménység szerint tükrözni fog: a Lelkipásztor mindenkinek szól, aki hivatását evangélikus teológiai tudatossággal kívánja betölteni, életét pedig Krisztus evangéliumának világosságában szeretné élni.

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Gyűjtemény nyilvános előadásokat rendez havonta az Evangélikus Országos Múzeumban. A reformáció öröksége című sorozatban 2019. november 28-án Szakács Tamás evangélikus lelkész, teológus, doktorandusz Luther, a kereszt paradoxonjának teológusa – A Heidelbergi disputáció teológiai paradigmaváltása címmel tartott előadást.