vélemény

A múlt héten Ferenc, „a meglepetések pápája” egyháza nevében bocsánatot kért azért a magatartásért, amelyet egyháza más keresztények ellen a múltban tanúsított. Azt mondta, hogy ez nem tükrözte az evangélium szellemiségét. Ezzel egyidejűleg arra szólította fel a katolikusokat, hogy bocsássák meg, ha ők szenvedtek el sértést más keresztényektől. „Nem törölhetjük ki, ami történt, de nem akarjuk megengedni, hogy a múlt bűneinek terhe tovább torzítsa kapcsolatainkat” – mondta.

Mi a templom: Isten háza vagy az emberek háza? Mire való? Mi az, amire nem? A vélemények ezzel kapcsolatban ellentétesek és – ennek megfelelően – nem mentesek a feszültségektől.

A középiskolai rangsorok élén rendre azok az elitgimnáziumok szerepelnek, amelyek jól megalapozott hírnevüknek köszönhetően, kiválogathatják a legjobban tanuló, és általában jó családi hátterű diákokat. Nahalka István oktatáskutató olyan rangsort készített, amely más szempontból értékeli a középiskolákat. Ez a lista azt mutatja, melyik iskola tud a legtöbbet kihozni a diákokból, hol zajlik eredményes pedagógiai munka. A rangsor ötödik helyén a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium áll. A sikerről az iskola igazgatója írt a KötőSzónak.

Az elmúlt hónapokban erősödő konfliktusokról, háborúkról, terrorról, keresztyénüldözésről, ökológiai katasztrófákról szóló hírek ömlenek ránk, és láthatjuk a nyugati egyház egy részének megerőtlenedését is. Mindezek az evangéliumoknak a végidőkkel kapcsolatos próféciáit juttatják eszünkbe. Értelmezhetjük az eseményeket politikai, szociológiai, történelmi szempontból is, de nekünk, keresztyéneknek sajátos feladatunk van ezen a világon. A missziói parancsot nem vonta vissza az Úr. Kísértése lehet az egyháznak a bezárkózás, a félelem vagy éppen a túlzott aktivitás, esetleg valamely politikai irányzat szekerét tologatva.

A híradások szinte naponta beszámolnak arról, hogy hány „illegális bevándorlót tartóztattak fel” a rendőrök országunk déli határainál. A számok a tízes, húszas nagyságrendben maradnak, tehát elenyészően kicsik – főleg ahhoz képest, hogy hány ember igyekezett bejutni Magyarország területére még néhány héttel ezelőtt, s persze ahhoz képest is, hogy né- hány száz kilométerrel odébb még mindig mennyien igyekeznek az ígéret legújabb kori földje, vagyis Németország felé.

lső lett a Deák Téri Evangélikus Gimnázium az egyházi iskolák közül a HVG által összeállított rangsorban. A 100 legjobb magyarországi gimnázium és szakközépiskola összesített rangsorában pedig a 12. helyen végzett. Néhány napig vezető hír volt az elektronikus sajtóban a HVG rangsor megjelenése. Mint a gimnázium igazgatója, azóta fogadom a gratulációkat – és szabadkozom.

Sokszor kiüresedett és rosszul használt a kereszt és csak díszítőelemként funkcionál? Annyi baj legyen. A hívő nem a keresztben hisz, hanem Krisztusban, nem tárgyat isteníti, hanem a személyt dicsőíti. A rosszul használt kereszt legyen a legnagyobb bajunk. Bárcsak mindenütt ott heverne, fityegne, lógna, elterülne, díszítene a kereszt, hogy rámutatva beszélhetnénk arról, aki már nincsen rajta.

2015 sok tekintetben viharos, vészjósló őszén az önmagával, gyökereivel, értékeivel meghasonlott, frusztrált „keresztény” Európának is égető szüksége lenne újra a reformációban fellobbanó egyháztisztító tűzre.

Oda kellene figyelni arra, amit Luther a kettős kormányzásról tanított, mert a menekültproblémát hiba lenne az evangéliummal és nem a világi kormányzással kezelni. Magyarország kormányán ezért naivitás, de ennél több, komoly veszélyeztetés a szeretet evangéliumi parancsának általunk értett és ránk vonatkozó vetületét számon kérni.

E napokban jelenik meg Révész Béla szegedi egyetemi docens szerkesztésében a Vladár Gábor-emlékkötet. Vladár Gábor (1881-1972) az igazságügyi miniszteri hivatalban távoli elődöm volt a mainál sokkal nehezebb időszakban. Nagyszerű jogtudós, akadémikus; az evangélikus egyházban magas méltóságot viselő keresztény ember, kiváló egzegéta és szónok és - végül, de nem utolsósorban - példamutató családapa.