Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője nyitó előadásában elmondta, hogy régi álma valósult meg azzal, hogy az evangélikus iskolákban tanító történelemtanárok konferenciát szerveztek. Kiemelte, hogy ugyan evangélikus történelem nincs, de egy evangélikus szellemiség mégiscsak átadható annak a tizenötezer diáknak, akik nap, mint nap megfordulnak intézményeikben. Ebben a munkában átlagon felüli a történelemtanárok felelőssége. A Külügyminisztérium helyettes államtitkári posztját is betöltő előadó szerint ennek a szellemiségnek egyszerre kell, hogy része legyen a hagyomány tisztelete a modernitásra való nyitottság, valamint a tolerancia. Az ügynökmúlttal foglalkozó tényfeltáró bizottság munkáját üdvözölve hangsúlyozta, hogy az evangélikus egyház az egyetlen szervezet ma Magyarországon, amelyik következetesen foglalkozik a pártállami titkosszolgálat és az egyház kapcsolatával.

Mirák Katalin történész, az evangélikus tényfeltáró bizottság tagjaként az ügynökkérdésre rátérve kiemelte, hogy az igazán fontos döntéseket a pártszervek hozták meg a kommunista diktatúra idején, nem a tartótisztektől eredt a „megfigyelés”. Ezzel együtt is a 2005 óta tartó feltárásból látszik, hogy a magyar állambiztonság 1945 és 1990 között az evangélikus egyházi élet szinte minden területére beférkőzött. Külön dossziét kapott a gyermekotthont alapító Keken András, aki épp a konferenciának helyt adó Galga-parti városban érettségizett. 

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára azt mutatta be, hogy a közel 20 ezer tagot számláló civil szervezet miként próbál híd szerepet betölteni a határon túli magyar közösségek és az anyaország között. Kiemelte, hogy a magyar és történelem szakos tanároknak a nemzeti identitás kialakítása szempontjából kulcsszerepe van. Csáky Csongor örömmel számolt be arról, hogy a Rákóczi Szövetség tagjainak közel fele középiskolás, az évente ezer új belépő átlagéletkora pedig 21 és fél év. A szervezet alapértékeinek a kereszténység mellett a nemzeti összetartozást említette meg a főtitkár.

Dr. Katona András történész a történelem tantárgy helyét mutatta be az új Nemzeti Alaptantervben. Fekete Bálint, az ELTE történész-doktorandusza a filmhíradók szerepére fókuszált előadásában, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a tanórákon miként használható ez a forrástípus.

Debrődiné Dobóczy Mária, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium történelemtanára arról beszélt, hogy a helyi tantervekben miként szerepeltethető az iskola- és helytörténet. Kiderült, hogy Aszódon a történelemtanárok a tantervben szabadon felhasználható órakeretetet a Galga-mente, a város és az iskola történetének megismertetésére szánják, ezzel is azt üzenve, hogy a lokálpatrióta elköteleződés érték. 

Koncz István és Rácz Zoltán szintén az aszódi evangélikus középiskola tanáraiként kaptak szót. Mindketten egy országos pályázat iskolai tapasztalatairól számoltak be. Az „Emlékpontok mondd el, hogy tudjuk!” elnevezésű projektben 69 magyarországi középiskola vett részt 2010 és 2011 folyamán. Az elkészült 3200 interjúból ötvenet az aszódi evangélikus középiskola diákjai készítettek Debrődiné Dobóczy Mária, Koncz István, Rácz Zoltán és dr. Péterfi Gábor koordinálásával.

Koncz István – aki egyben a konferenciának helyt adó intézmény igazgató-helyettese is – az interjúk készítésének kulisszatitkaiba avatta be a hallgatóságot: milyen volt a munkamegosztás a projektben résztvevő történelemtanárok között, hogyan sikerült a kiválasztott diákokat bevonni ebbe az izgalmas vállalkozásba. Rácz Zoltán - egy rövid bejátszással kezdte előadását. Az interjúrészlet azt mesélte el, hogy egy kilencven év felett járó idős asszony miként emlékezik vissza az első bécsi döntésre. Az oral history módszertanát követő pályázat nem írta elő kötet szerkesztését, az aszódi evangélikus iskolában azonban könyv született e vállalkozásból, címe: A huszadik század emlékezete a Galga mentén (Bp., L’Harmattan, 2012).

A nyolc előadást kiscsoportos beszélgetések követték, zárásként pedig a csoportvezetők összegezték az itt elhangzottakat. Ebből kiderült, hogy a jelen lévő pedagógusok igénylik, hogy évről évre legalább egy alkalommal találkozzanak, s kicseréljék tapasztalataikat hivatásuk főbb kérdéseiről. A konferencia előadásainak szerkesztett változatát nemsokára letölthetik erről az oldalról.