Mikor szavazták meg? Mióta ünnepeljük?

A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett, még 2014. decemberében fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd kormánypárti frakcióvezető-helyettes előterjesztését.

A két politikus eredeti kezdeményezésében még március 23-át javasolta a magyar zászló és címer napjának, azonban frakciótársuk, Balla György egy módosító javaslatban a dátum március 16-ra módosítását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eredetileg javasolt dátum nyolc éve a magyar-lengyel barátság napja, a nemzeti zászlónak és címernek pedig indokolt lenne önálló napot kijelölni.

Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatuk indoklásában kifejtették, a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

A képviselők azért március 23-át javasolták a magyar zászló és címer napjának, hogy az ország így emlékezhessen az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napjára, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. A fideszes politikusok szerint a zászló és címer napja alkalmat adna az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, kezdeményezések elindítására.

A határozat javaslat alapján először 2015-ben kellett megünnepelni ezt az ünnepnapot.

Megemlékezések az országban

A lobogódal-pályázat I. díjazottja, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda énekkara énekelhetett a magyar zászló és címer napján rendezett ünnepségen, a 10. Jubileumi Magyar Trikolór Gálán, a Honvéd Kulturális Központban, 2015. március 16-án. Az alkalmon többek között Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas, valamint Babérkoszorú díjas író, költő, a Magyar PEN Club elnöke, az est védnöke mondott beszédet.

A magyar zászló és címer emléknapján konferenciát tartottak Szombathelyen is, ahol Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke így beszélt ezen jelképekről: „A nemzeti imádság mellett a magyar nemzeti összetartozás legfontosabb jelképe a nemzeti zászló és címer.” Emlékeztetett: a jelenleg is használatos zászlót és nemzeti címert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején használták először. 

A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentőséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek - fogalmazott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

Az egykori 11-es huszárok laktanyája parancsnoki épületében neves történészek részvételével megrendezett tudományos konferencia hallgatóságát levélben köszöntötte a rendezvény fővédnöke, Hende Csaba. A honvédelmi miniszter egyebek között hangsúlyozta: csak azok a közösségek lehetnek sikeresek, amelyek értik az összetartozás erejét, ezért aztán az összetartozás jeleként megadják nemzet szimbólumainknak a tiszteletet.

„Az a zászló, amelyet nem tisztelnek a katonák, amelynek nem adnak tiszteletet a civilek, nem zászló többé, csak bot és vászon, semmire sem jó” - írta a miniszter, hozzáfűzve: Magyarország zászlaja és címere minden magyaré, a Kárpát-medencében és azon is túl azt jelenti, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk.