A nagycsalád mintáját követve – Gyermekvédelmi munka az evangélikusoknál

A nagycsalád mintáját követve – Gyermekvédelmi munka az evangélikusoknál

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Harmati Dóra, fotó: Kiss Tamás
Roszík Ágnes és férje, Roszík Gábor evangélikus lelkész huszonöt évvel ezelőtt megalapították a Tessedik Sámuel Alapítványt. Akkor még nem gondolták, hogy később egy több munkaágat ellátó, integrált intézmény lesz a kezük alatt. Az alapítvány akkor az ország első anyaotthonát működtette, mára már idősek otthonának, családok átmeneti otthonának vezetése és az alapellátás is a feladataik közé tartozik. De a munka itt nem áll meg, Roszík Ágnes új feladatkörrel bővítené a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat tevékenységét. Az intézmény vezetőjével és munkatársaival beszélgettünk a tervezett új munkaágról, a nevelőszülői hálózatról.

Gyönyörűen karbantartott épület bújik meg Gödöllő szívében. A kékre mázolt, széles kapu mögött található a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat alapellátást működtető központja. A kellemesen árnyékos kertben megérkezésünkkor egy pavilon alatt beszélgetnek azok az idősek, akik nappali ellátásért járnak a központba. Lassan ebédidő, így még nagyobb a sürgés-forgás, hiszen az előre megrendelt ebédet helyben fogyasztásra is, és elvitelre is lehet kérni. A jól működő intézmény láttán nehéz elképzelni, hogy huszonöt évvel ezelőtt egy olyan anyaotthonból nőtte ki magát, amelyet 2006-ban a gyermekvédelmi törvény bevezetése miatt végül be kellett zárni.

„Az 1997-es új gyermekvédelmi törvény értelmében a nagy intézményeket lebontották, és kiszervezték kis egységekre. Negyven főben limitálták az anyaotthonok, később családok átmeneti otthonainak a létszámát. Az intézményt viszont ötvenfősre terveztük és építettük, mert akkor még sehol nem volt a gyermekvédelmi törvény. 2006-ig kaptunk haladékot, akkor be kellett zárnunk” – emlékszik vissza Roszík Ágnes, a szeretetszolgálat vezetője. Az épület nem maradt üresen, a rá következő évben idősek otthonaként indulhatott újra, amely mellett létrehozták az úgynevezett Margaréta-házat, amely családok átmeneti otthonaként üzemel. Az átmeneti otthonokat maximum másfél évig vehetik igénybe nehéz helyzetben lévő családok, akik anyagi okok vagy bántalmazás miatt nem tudnak önálló életet kezdeni. Az otthon vezetői minden segítséget megadnak ezeknek a családoknak, hogy önállósodni tudjanak, ösztönzik a lakókat a takarékoskodásra, jogi tanácsadást szerveznek, és pszichológiai ellátást is biztosítanak.

A negyedik pillér

A Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthonát és az Idősek Otthonát két lépés választja el egymástól. A szinte közös élettér különleges kapcsolatot teremt az idősek és a fiatalok között. A tanévnyitó és a tanévzáró istentiszteletekre a családok átjárnak az idősek otthonába, sokszor szerveznek közös bográcsozást, ünnepnapokon a gyerekek előadással készülnek az időseknek. Bódi Erika intézményvezető-helyettes szerint gyakran kialakul nagyszülő-unoka kapcsolat is az otthonok lakói között. A fejlődés azonban itt nem ért véget, 2011-ben egy európai uniós pályázat jóvoltából felépülhetett az alapszolgálati központ is. „Itt van étkeztetés, napközi, nappali ellátás az időseknek, és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is végeztünk. Most már a házi segítségnyújtást befejeztük, mert Gödöllő egy lefedett terület ebből a szempontból” – meséli Roszík Ágnes.

Az intézmény jelenleg három lábon áll, ez az alapszolgáltatást, az idősek otthonát és a családok átmeneti otthonát jelenti. Azonban Roszík Ágnes felismerte, hogy égetően nagy szükség van ma Magyarországon egy újabb feladatkör ellátására. Ez pedig nem más, mint a nevelőszülői szolgálat. „Alapvégzettségem szerint gyermekvédelmi szakember vagyok. A gyermekvédelem volt mindig is a szívügyem, ezért jött az ötlet, hogy hozzunk létre egy nevelőszülői hálózatot – számol be a tervekről Roszík Ágnes. – Az idősek otthona szakellátás, az alapszolgáltatási központ szociális alapellátás, van gyermekvédelmi alapellátásunk, amely a családok átmeneti otthona, és emellé beemelünk negyedik pillérnek egy gyermekvédelmi szakellátást is. A szakellátás és az alapellátás között, főleg a gyermekvédelemben, az a nagy különbség, hogy a szakellátásban a szülő elveszíti a felügyeleti jogát. Tehát valaki más veszi át a gyerek nevelésének és ellátásának a feladatát, amelyet a szülő nem képes ellátni.”

Az örökbefogadás és a nevelőszülői feladat között az a lényeges eltérés, hogy utóbbi esetben a gyermek csak átmenetileg tartózkodik nevelőszülőnél. Az örökbe adott gyermeknél a vér szerinti szülő végleg lemond a felügyeleti jogáról, az örökbe fogadó szülő a nevére veszi a gyermeket, aki az örököse is lesz. A nevelőszülőnél élő gyermek nem adható örökbe akkor, ha a vér szerinti szülő szándékát fejezi ki arra nézve, hogy miután rendeződött a helyzete, igényt tart a felügyeleti jogra.

Egy gyülekezet, egy család

A nevelőszülői hálózat kialakítása életbe vágó kérdés, mivel rengeteg az ellátásban lévő gyermek, azonban lényegesen kevesebb a nevelőszülő. Roszík Ágnes meglátása szerint a jelenlegi rendszerek nem biztosítanak a nevelőszülőknek megfelelő támogatást és hátteret a munkájukhoz, valamint a gyermekek utánkövetése sem valósul meg a gyakorlatban. A Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat Nevelőszülői Hálózata ezen szándékozik változtatni. „Szeretnénk első körben Heves és Nógrád megyében felkeresni a nevelőszülőket. Az én alapkoncepcióm az volt, hogy jó lenne gyülekezetekhez kötni a nevelőszülők megkeresését” – vázolja fel az elképzeléseiket Roszík Ágnes. A gyülekezet szerepe a nevelt gyermek életében nem elhanyagolható szempont. A szakember szerint a kiskamaszkor elején felmerülő problémákban nagy segítséget tud nyújtani a keresztény közösség. Nemcsak a jó példa, a megfelelő baráti kör tud segíteni a sokszor komoly megpróbáltatásokon keresztülment gyermeken, hanem a régi nagycsaládi modellt leképező közösség is támaszul szolgálhat a nevelőszülőnek és a gyermeknek is.

A gyülekezet segítő funkciója nem légből kapott ötlet. Roszík Ágnes férje, Roszík Gábor lelkész huszonöt évig dolgozott a börtönmisszió területén, és annak idején meghirdették az „egy gyülekezet, egy család” elvét. Megkeresték a különböző felekezetekhez tartozó közösségeket azzal, hogy karolják fel a környezetükben élő olyan családokat, amelyeknél az egyik szülő börtönbe került. A közösségek anyagilag és fizikai jelenlétükkel is támogatták a családokat, karácsonykor ajándékokkal, iskolakezdési segítséggel, valamint a börtönlátogatás megszervezésével. A program célja az volt, hogy a családok ne szakadjanak szét, és meg is lett az eredmény. „Az a tapasztalat, hogy azokat az elítélteket, akiknek a családi kapcsolatai megőrződtek, nyolcvan százalék fölött lehetett integrálni. A családi kapcsolat elvesztése húsz-huszonöt százalékot jelentett” – tudtuk meg Roszík Ágnestől. Ezen a mintán szeretne a nevelőszülői hálózat elindulni, hiszen korábban már bebizonyosodott a közösség megtartóereje.

Ingyen és bérmentve

A nevelőszülői feladatkörök ellátására oly mértékű az igény, hogy a hálózat elindulásához nem szabnak nehezítő feltételeket. Alapvetően tíz nevelőszülő szükséges a program megkezdéséhez. A jelentkezők pszichológiai vizsgálaton esnek át, valamint a szakemberek felmérik az otthonukat is, hogy alkalmas-e egy vagy esetleg több gyermek befogadására. Mindezek mellett a lehetséges nevelőszülőnek el kell végeznie egy tanfolyamot is ahhoz, hogy felkerülhessen az alkalmasnak ígérkező nevelők listájára. A tanfolyam mellett nagyon fontos, hogy a nevelők a feladatukban ne legyenek magukra hagyva. A megfelelő utánkövetés és gondozás érdekében Roszík Ágnes szeretne minden tízfős nevelőszülői csoporthoz két tanácsadó szakembert is biztosítani. A tanácsadók fizikai és pszichológiai segítségnyújtással is támogatnák a nevelőszülőket. Ez a feladatkör azonban nem pusztán az elhatározáson és a lelkesedésen múlik, hiszen még a legaktívabbak is el tudnak fáradni, ha a munkájukhoz nem kapnak megfelelő hátteret. A nevelőszülők éppen ezért a szeretetszolgálat alkalmazottaiként fogják ellátni a feladatukat, tehát ez a státusz munkaviszonyt jelent, amiért rendes fizetést kapnak.

A kezdet azonban nehéz, az előkészítő munkákért még nem jár támogatás, a lelkes munkacsoport ingyen adja szaktudását a hálózat beindításához. „Felállítottunk egy munkacsoportot, amelynek tagjai az intézmény egyéb területein is dolgoznak. Ők önkéntes munkájukkal segítik Kendeh K. Johanna munkáját, aki a nevelőszülői hálózatot fogja vezetni. Ez azért nagyon jó, mert ezek az emberek magától értetődőnek tartják, hogy ha elkezdünk egy új szolgáltatást, amelyen az Isten áldása van, akkor az elején ingyen és bérmentve beletesszük a tudásunkat” – nyilatkozott Roszík Ágnes. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 37–38. számában jelent meg 2018. szeptember 23-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!