– Mit ad önnek az, hogy evangélikus intézményben dolgozik?

– A vallási élet és a közösség miatt is fontos számomra, hogy itt gyakorolhatom a hivatásomat. Azt érzem, hogy amikor itt vagyok, akkor az Isten a tenyerén hordoz engem. Itt a mindennapokban megélhetem azt, ami bennem van: együtt lehetek a gyermekekkel, és olyan munkatársi közösségben tevékenykedhetem, amely ökumenikus, ugyanakkor a cél érdekében egy gyülekezetté tud válni. Nyitottság vesz körül, biztonságérzetben van részem, öröm, hogy itt lehetek.

– Miként érdemes ma a gyermekeket nevelni?

– Legfontosabb, hogy elfogadjuk a gyermekeket olyanoknak, amilyenek. Nem ítélkeznünk kell, hanem az esetleges helytelen cselekedetek mögöttesébe szükséges betekintenünk és észrevennünk, hogy mi a rosszaság kiváltója. Csoportjaink nagyon színesek, ezekben szükséges megtalálnunk, hogy miként tudjuk a nagyon sokféle gyermeket közösségé formálni. Az elfogadáson túl prioritás, hogy ne csak éreztessük, hanem meg is éljük, hogy mindegyik óvodás gyermekünket szeretjük.

– Tíz éve volt a konfirmációja. Miért tartotta fontosnak, hogy felnőttként konfirmáljon?

– Pilisre jártam ifjúsági körbe, az meghatározó volt számomra. Amikor elköltöztem onnan, akkor közel húsz éven keresztül nem jártam gyülekezetbe. Itt, Szentendrén döbbentem rá, hogy szükségem van a közösségre.

– Mit jelent az ön számára a gyülekezet tagjának lenni?

– Hasonlót, mint amit a munkahelyemen érzek: biztonságot. Lelkészemnek, Horváth-Hegyi Olivérnek is mondtam, hogy mivel szeretek evezni, szeretem a természetet járni, én ott is istenélményt élek meg. Ugyanakkor érzem, hogy milyen fontos a templomba járás, a gyülekezet közösségének a megélése. Külön öröm, hogy valódi és összetartó gyülekezetünk van. A családi körök után például együtt ebédelünk, nagyokat beszélgetünk. A szentendrei gyülekezetben a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig együtt tudunk lenni.

– Az óvoda életében melyik az ön számára a különösen is fontos alkalom?

– Amikor együtt imádkozunk. Különleges áldás megtapasztalni, hogy több van a szavak mögött. Nagyon jó a gyermekekkel együtt a csendes perceket megélni. Ezen túl szeretem az altatás időszakát, amikor ovisaink elcsendesednek, mi pedig énekelünk nekik. Meghitt pillanatok ezek. Különös élmény, amikor ünnepekre készülünk. Jó közösen átélni az ünnepi várakozást. Ugyanakkor egészen hétköznapit is említhetek: amikor tízóraizunk, és eszünk egy almát, akkor arról beszélgetünk, hogy ez a gyümölcs virágból lett. Ilyenkor elmondjuk, hogy milyen sokszínű a virág, hogy mennyire szépnek teremtette a Jóisten a világunkat. A legapróbb dolgok is örömmé tudnak így válni.

– Melyik a meghatározó bibliai igéje?

– Külön igét nem emelnék ki. Reggel vagy este olvasom az Útmutatót, az ad számomra mindennap ismétlődő feltöltődést.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 31–32. számában jelent meg 2019. augusztus 11-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.