Ez az intenció enged teret a mohóságnak (kapzsiság), ami „tágra nyitják a pokol valamennyi ajtaját és ablakát”. A reformátor megemlít egy másik, a kereskedői magatartást jellemző álláspontot: „ha nyereségre tehetek szert, és mohóságomat csillapíthatom, akkor miért érdekelne engem az, ha felebarátom tízszeres kárt szenved? Luther a két említett kereskedői szabályt azért ítéli el, mert ellenkezik nemcsak „a keresztyéni szeretettel, hanem a természeti törvénnyel is”.
Ahol már bolt sincs, ott marad az uzsorás... – Luther Márton az uzsoráról
Share this content.
Forrás: kotoszo.blog.hu, szöveg: Orosz Gábor Viktor
Luther Márton A kalmárkodásról és az uzsoráról írott 1524-es munkájában említést tesz arról, hogy a kereskedőknek létezik egy olyan szabályuk, amely „minden pénzügyletük alapja”, ami a következőképpen hangzik: „olyan drágán adom az árumat, ahogy csak tudom.”
Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!