Szilvay Gergely eredetileg 150–200 oldalas munkát tervezett, de belátta: ha minden eddig elhangzott azonos neműek házasságát támogató érvre reagálni akar, akkor nem tud röviden írni. Lépésről lépésre cáfolja az érveket a kötet alábbi fejezeteiben: 1. A házasság történeti formáiról; 2. Veleszületett-e a homoszexualitás?; 3. 1973, avagy megváltoztatható-e a homoszexualitás?; 4. Nem elég, hogy szeretik egymást?; A házasság két értelmezése; 5. A meddőség kérdése; 6. A „konzervatív” kifogás; 7. Csaták az örökbefogadás körül; 8. A fajközi házasság tiltása; 9. Melegházasság-ellenes homoszexuálisok.

A Biblia és a melegházasság

Az újságíró, bár hívő katolikus, könyvében szekuláris érveket hoz fel elsősorban, és csak a kötet végén, a IV. részben ír a kereszténység és a melegházasság viszonyáról, arról, hogy mit ír a Biblia a melegekről, vagy mit mondott Jézus a házasságról vagy a homoszexualitásról – utóbbiról nem mondott semmit. Azt azonban már a könyv elején jelzi a szerző, hogy a vallások és keresztény felekezetek sem vélekednek egységesen a kérdésről. A buddhizmusnak és hinduizmusnak nincs egyértelmű álláspontja, míg az iszlám, az ortodox zsidó vallás, vagy egyes konzervatív protestáns felekezetek, mint az amerikai Dél baptistái, vagy a katolikus egyház ellenzi; más protestáns felekezetek, mint például a presbiteriánusok, vagy egyes zsidó felekezetek elfogadják.

A könyv bemutatóján felvetődött Ferenc pápa nemrégiben elhangzott homoszexuálisokat érintő bocsánatkérése, melyre úgy reagált a szerző, hogy a pápa kérése valóban jogos és helyén való, de „a hivatalos tanítást ez akkor sem változtatja meg”, ugyanakkor az újságíró hozzátette: bocsánatra és gyülekezeti nyitottságra szükség van. A szerző hangsúlyozta, hogy nem a melegség ellen szól a könyv, hanem az azonos neműek házasságának engedélyezése ellen. Ugyanakkor elhangzott az is, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépett magyar Alaptörvény megfogalmazása szerint ez Magyarországon amúgy is teljesen kizárt.

A cikk folytatódik a KötőSzó blogon.