1. 2017, a reformáció emlékéve, ötszáz év történelmi összefüggéseit kutató sodrása, emlékezései, ünnepei, publikált teológiai, történelmi-társadalmi-gazdasági és geopolitikai kutatási anyagai még évekig adnak lehetőséget csodálkozásra és továbbgondolásra. Minden területen érezhető volt a feszültség, „Vissza Lutherhez!” - hadd tudjunk meg róla és koráról mindent, mert nem igen találunk hasonlóan óriási világváltozást hozó személyt a történelmi középkor óta Európában (esetleg Marx Károlyt?).
Azt is érdekes lett volna kutatni – de ez hazánkban elfelejtődött, Némethonban azonban előkerült –, milyen sajnálatos és borzalmas történés volt, ahogyan Hitler Luthernek a zsidóságról való teológiai és egyháztörténeti ihletésű ellenszenvét (hogy zsidó bankárok a pápák és a német-római főpapok szolgálatában álltak) borzalmas, antiszemita, gyilkos propagandájának ideológiai alátámasztására használta.
Ugyancsak keveset hallottunk arról, hogy az NDK szocialista propagandája 1983-ban, Luther születése ötszáz éves évfordulóján a reformátort „fölvette a pártba”, mert Erich Honecker elvtárs a Központi Pártbizottság tételeivel nyilvánosan kinevezte a szocialista keletnémet rendszer „atyjának”, akinek tanítását politikai-társadalmi értelemben az NDK hajtja végre.
Mindkét szélsőséges eset mutatja, hogy a hatalom a vallást-egyházat a maga érdekeinek népszerűsítésére, hatalmának alátámasztására gyalázatosan kihasználta!
2. 2018-tól sok feladat hárul elsősorban is a kereszténység képviselőire, hiszen a sok dialógus, egyezkedés, közös programok és ígéretek ellenére sincs megoldva kielégítően a római katolikus – protestáns egyházak közti viszony, de mutatkoznak kisebb feszültségek a protestáns egyházak között is, gondoljunk például a magyar lutheránus-kálvinista helyzetre!
3. Nemcsak a nagyobb történeti egyházak foglalkoztak a mai „homo sapiens religiosus” belső és külső, személyes és közösségi életét meghatározó transzcendens jelenségekkel (mysterium tremendum – „rettentő misztérium” és mysterium fascinosum – „vonzó misztérium”), hanem az úgynevezett kisegyházak vagy „keresztény szekták” is, akik ugyan sokszor tanításaikban és gyakorlatukban kimutathatóan követik a wittenbergi-lutheri quadrilateralis (négyes) hitvallást, azaz a „solus Christus, sola Scriptura, sola gratia, sola fide” („preach and live the Gospel”) elveit. Emellett hangsúlyozzák például a baptizmust (bemerítést) vagy a karizmatikus különleges ajándékokat, olyannyira, hogy hallani olyan hitvallást is, hogy „Jézus a Megváltónk, figyelünk igéjére, de minket közvetlenül, személyesen a Szent Szellem vezet!”
4. A legutóbbi hónapokban láttunk két hazai példát is arra, hogy az úgynevezett „protestáns ökumené” zászlaja alatt, a nemzetközi „Alliance-mozgalom” keretében 2017. szeptember 20-án Budakeszin, majd 2018. február 20-án Piliscsabán tartottak hazai teológiai műhelyt, konferenciát olyan csoportok-egyházak képviseletével, akik eddig nem mindig tartották fontosnak a „helyi-városi-országos-világszéles” evangelizációt, és inkább „az egyes ember” megtérítését látták feladatuknak. Öröm, hogy a reformáció emlékéve után a lutheri, 1517. október 31-én meghirdetett, Istenhez való megtérésre hívó szó általános, ökumenikus missziós program lehet. Nagy szükség van erre, mert az úgynevezett „keresztény Európa” ma már csak álom, hiszen bibliai példákkal élve az „aranyborjú” (kincs-vagyon-haszon-élvezet-stb.) előtt térdelnek az emberek, és Sodomává-Gomorává teszik városainkat és falvainkat. Egy „reformáció” ma is nagyon szükséges lenne!
5. Keresztény egyházainknak, gyülekezeteinknek ebben az ökumenikus összefogásában meg kell szabadulni a Jézus Krisztus szerinti, úgynevezett „farizeusi gőgtől”! Erről szól Jézus Lukács evangélista írása szerint (Lk 18,9–14): „Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta” a farizeusról és a vámszedőről... Hogyan hangzik ma ez a farizeusi gőg? „Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint... a többi, úgynevezett »történeti egyházak«, böjtölök, imádkozom, tizedet adok, sőt még be is merítkeztem, nyelveken szólok stb. A Főpásztor Jézus más akolból való juhainak »birkaszagát, bégetését« stb. nem tudom elviselni (Jn 10,16), halljuk Vajtától Veszprémig stb.” Hála legyen Urunknak, Jézus Krisztusnak, aki a Jn 17-ben lejegyzett főpapi imádságában ezt mondta: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól... Szenteld meg őket az igazsággal, a te igéd igazság,... hogy mindnyájan egyek legyenek...” Pál apostol is nagyon világosan tanít 1Kor 12-ben, hogy bármilyen nagy karizmatikus ajándékom is van, de ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok (12,31–13,13).
Nagy út áll előttünk az ökumenikus együttes misszióban, de a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik! Kyrie eleison!
A szerző evangélikus lelkipásztor, nyugalmazott püspök.