férfi

Az abortusz megítélésében nincs konszenzus a világ számos társadalmában, így a magyarban sem – ám a keresztény egyházak és híveik körében sem. A művi terhességmegszakítás mint törvényi lehetőség az átlátható szabályozással együtt sem mentes az ellentmondásoktól és az etikai dilemmáktól. Írországban tavaly szavazták le az évtizedekig fönnálló teljes abortusztilalmat, ugyanekkor nagy viták folytak, polgári megmozdulások zajlottak a szintén szigorú abortuszszabályozású – és további szigorításokat kilátásba helyező – Lengyelországban is. Nem sokkal később az Egyesült Államok New York államában megszavazott úgynevezett reproduktív egészségügyi törvény hatására is feléledt a vita, aktuálisan pedig az észak-írországi jogszabály-módosítás kapcsán estek egymásnak az életvédők és a jogvédők.

Budapest – Pesterzsébet – Regionális férfinapra hívogattak 2019. november 23-án a Pesterzsébet Evangélikus Egyházközség gyülekezeti házába. A nap igei mottója, s egyben a nyitó áhítat alapigéje Mt 8, 11-ből szólt: „Sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek ... a mennyek országában!”

Hosszú ideje elterjedt és igen széles körben elfogadott narratíva a jelenlegi közbeszédben, hogy a hagyományos magyar társadalomban a nők elnyomása, megsemmisítése, férfiak által való leuralása volt „a normális”. Ugyanezen közbeszédben nemegyszer előkerül a még fennmaradt hagyományos társadalmi szegmensekben (például a székelyeknél, csángóknál) dívó állítólagos hímsovinizmus. De vajon mi ebből az igazság – és mi a mítosz? Cikkünkben ezt járjuk körbe a házasság kérdésére fókuszálva, annak vizsgálatával, hogy mennyiben biblikus a tradicionális magyar családmodell, és mit tanulhatunk a sikeres házasság kapcsán őseinktől, mindenekelőtt Isten igéjéből.

Nézzünk szembe a ténnyel: szexszel átitatott kultúrában élünk. A filmeket, zenéket, regényeket, a politikát és a reklámokat is a szex uralja. Kultúránkban a szexről formált, ünnepelt nézet lényegében ez: ha jólesik, csináld!

Amióta híre ment, hogy a kormány törvényi úton megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya elnevezésű mesterszakot az állami finanszírozású egyetemi képzésben, parázs vita alakult ki a keresztény közösségekben is arról, hogy pontosan mi ez a tudomány, egyáltalán beszélhetünk-e tudományról, és legfőképp: a jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk hozzá.

Ez az írás mintegy háromszáz esketés, de leginkább a saját házasságunk tapasztalataiból született. Köszönetet mondok ezekért a tapasztalatokért feleségemnek.

Nemrégiben az egész világ felfigyelt azoknak a nőknek a szavára, akik felszólaltak az őket ért munkahelyi zaklatások ellen. Kiderült, hogy még az egyébként a férfi-női egyenjogúságra törekvő társadalmakban is bőven vannak csontvázak a szekrényben, és hogy a hétköznapi szexizmus sokszor ártalmatlannak tűnő megnyilvánulásaival szemben még mindig tehetetlenek vagyunk. Néhány női lelkészt kérdeztünk arról, hogyan látják ők a nők helyzetét ebben a hivatásban, és tapasztaltak-e szexista megnyilvánulásokat a gyülekezetekben.

Budapest – NEMek között, Társadalmi nemek sokszínű vallási megközelítésben. A Luther Kiadó legújabb könyvének bemutatóján jártunk.

Budapest – Magyar nyelven az első gender és teológia tematikájú tanulmánykötet jelent meg a Luther Kiadó gondozásában. A NEMek között – társadalmi nemek sokszínű vallási megközelítésben című kötet bemutatóján jártunk.

Mai Európánkban körülnézve úgy tetszik, hogy az én és a mi kibékíthetetlen ellentétbe kerülve végsőkig menő harcot vív egymással. Amikor a „női princípiumról” vitatkozunk, az önmegvalósítást és a közösség, a család szolgálatát állítjuk élesen szembe. Bevándorlók tekintenek új hazájuk, önmegvalósításukat mindennél előbbre helyező polgáraira értetlenül, megzavarodva, vagy éppen egyre növekvő gyűlölettel. Európa őslakosai megbotránkozva, megrémülve, vagy haraggal eltelve tekintenek az újonnan érkezettekre. Van esély rá, hogy kibékítsük ezt a rengeteg én-t és mi-t?