pszichológia

Milyen nemi szerepek vannak a Bibliában? Kik azok a nők, akiktől a legtöbbet tanulhatjuk? Kiteljesedhet egy nő gyerek vagy párkapcsolat nélkül is? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Csáky-Pallavicini Zsófia pszichoterapeutával és dr. Varga Gyöngyivel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensével a KötőSzó blog és a Melanchthon Evangélikus Szakkollégium szervezésében március 10-én megtartott online kerekasztal-beszélgetésen, amelynek központi témája a keresztény női identitás volt.

„Lenni vagy nem lenni? az itt a kérdés” – így kezdődik Shakespeare Hamletjének híres monológja, mely a lélek vívódását jeleníti meg a létezés és a nem létezés határán, az élet, az élni akarás és a halál, az öngyilkosság mezsgyéjén egyensúlyozva.

A koronavírus járvány és a nyomában járó korlátozások kivétel nélkül minden korosztályt érintenek minden országban. A koronavírus keltette érzések szoros kapcsolatot mutatnak a klímaszorongás tüneteivel. A Helsinki Egyetem Remény és Tettek projektje nagyszerű példája annak, hogyan tud az egyház ott jelen lenni, ahol az emberek bajban vannak – most épp a felborult életünk, a karantén szenvedésében. Hívogat és inspirál, hogy kiterjesszük ezeket a szempontokat más korosztályokra is. Kérésünkre Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta, hittanár, lelkigondozó, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Valláspedagógia Tanszékének oktatója adott további segítséget a témában, különösen is óvodás és kisiskolás gyerekekre kiterjesztve a kérdést.

Helsinki – Korábbi cikkünkben Panu Pihkala, a Helsinki Egyetem teológiai tanszékének munkatársa nyilatkozott a „Remény és tettek” nevű projektről (LINK), amelynek célja, hogy modellt biztosítson a globális kérdések oktató-nevelő munkában történő feldolgozásához. A gyakorlatias megközelítésű modell elsősorban a klímaváltozás és a jelenséghez kapcsolódó érzések megvitatására szolgál, célcsoportként a felsősöket és gimnazistákat jelöli meg. A koronavírus miatt azonban a modell gyakorlati anyagainak egy részét átdolgozták, hogy az aktuális helyzetben is használhatóak legyenek.

Helsinki – A koronavírus keltette érzések szoros kapcsolatot mutatnak a klímaszorongás tüneteivel. Ennek a részterületnek a szakértője és elismert kutatója Panu Pihkala, a Helsinki Egyetem munkatársa. A jelenlegi helyzet kapcsán is több írása jelent meg a két jelenség párhuzamairól és eltéréseiről valamint a megküzdési stratégiákról. Ezekről a kérdésekről nyilatkozott az Evangélikus.hu-nak.

Vannak, akik életük legnagyobb sebeit éppen egy lelkésztől kapták. Vannak, akik leginkább egy lelkészben csalódtak. Hogy hányan vannak, nem tudom. De magam több ilyet is ismerek.

Budapest – Hogyan alakul a különböző egyházak és a pszichológia viszonya? Melyek az állandó vitás kérdések? Hogyan közeledhetne a két terület egymáshoz? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegettek a minap Az egyházak és a lélektan kapcsolata című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) megrendezett Isten és pszichológia elnevezésű konferenciaest keretében. Az MCC-Mindset Pszichológia szakirány eseményén részt vett Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember is.

Minden közösségben feszültséget okoz, hogy vitás kérdésekben nem csupán politikailag, de sokszor a morális alapokban sem tudunk megegyezni. Ezért aztán általában mind a politikai, mind a morális kérdéseket elkerüljük. Cikkünkben egy amerikai pszichológus megközelítését mutatjuk be, amely segíthet abban, hogy a másik félben a vitapartnert, ne pedig az ellenséget vagy az idiótát lássuk.

A szüleinkkel való kapcsolat kohójában formálódik az Istenről kialakított képünk, ez pedig visszahat arra is, hogy milyen felnőttek, milyen szülők és nagyszülők leszünk. Gondoskodó szülők gyermekeként a szerető Isten képe alakul ki bennünk, míg a tekintélyelvű szülők gyermeke nehezebben jut el ilyen elképzelésig. Az apa-gyermek viszony, az apával töltött minőségi idő nem kevésbé fontos, mint az anyához fűződő kapcsolat. Miként függ össze az apakép és az istenkép? – ennek jártunk utána Csáky-Pallavicini Zsófia pszichológus és lelkész édesapák segítségével.

Budapest – Sokszínű, viharos, kihívásokkal teli életszakasz a serdülőkor – az éppen nyakig benne járó kamaszoknak éppúgy, mint szüleiknek. De mik is azok a feladatok, amelyekkel meg kell küzdeniük a tízes éveik derekán járó fiataloknak? És hogyan segíthetik őket ebben a körülöttük élő felnőttek? Bence Orsolya iskolapszichológussal a lelki egészség világnapja (október 10.) apropóján beszélgettünk arról, miként élhetik túl ép lélekkel ezeket az éveket az érintettek.