Gluténmentes ostya?

Simon Réka büki lelkésznőnek konfirmációi előkészítőn tette fel a kérdést az egyik konfirmandus, hogy kaphat-e gluténmentes ostyát az úrvacsoraosztáskor. 

A csoportban idén két lisztérzékeny is van, tehát a kérdés aktuális és fontos. Mivel ezeknek a fiataloknak gyermekkoruk óta az életük részévé vált figyelni arra, mit ehetnek meg és mit nem, ezért gyülekezeti lelkészként komolyan kell vennem, hogy ez számukra így természetes. Mind maguk tudják, hogy egy-egy „rossz” falat mit jelent a szervezetük számára. Ezt elfogadva igyekeznem kell őket segíteni abban, hogy ne legyen semmilyen rossz érzésük emiatt az úrvacsoravétellel kapcsolatban.” A lelkésznő ezért aztán egy ostyakészítő műhelyből, a Főegyházmegyei Ostayellátóból szerezte be a szükséges ostyákat az úrvacsorához.

2L: Lisztérzékeny lelkész

A kérdés sajnos egyre gyakoribb gyülekezeteinkben, így semmiképpen sem mehetünk el mellette. Stermeczki András dunaújvárosi lelkész maga is lisztérzékeny. Megkérdeztük tőle, hogyan oldja meg az úrvacsora kérdését.

„Én különleges helyzetben vagyok, mert két L betűsként ezt magam oldhatom meg: Lisztérzékeny lelkészként megtehetem, hogy kétszer kettépattintom az ostyát és így 1/4 darabot emelek a számhoz. Persze az más kérdés, hogy a paténán, majd később a tároló dobozkában ilyen törött darabok vannak, de ezt csak én látom. Igyekszem a következő úrvacsorai alkalomnál ezeket is „átváltoztatni” és elfogyasztani („Ez Krisztus teste, amely érettem is megtöretett”). A megtöretett szó egy-egy ostya esetében valóságosan is szól, hiszen valóban megtörténik esetemben.”

Stermeczki András maga miatt nem gondolt arra, hogy bevezesse a gluténmentes ostyát, hiszen rajta kívül más részéről eddig nem volt erre igény a gyülekezetében.

„Praxisomban már többször előfordult, hogy szenvedélybetegek esetében szőlőlé is volt az Úr asztalán. Nyilván kellő tapintattal végeztem az úrvacsorai szolgálatot, és ezen esetekben épp akkor fogyott ki a kehelyből a bor és cseréltem ki az oltárnál, illetve korábban ezt megbeszéltem az illetővel és lehetőség szerint a sor végén térdelt. A mindennapi kenyérhez sok minden hozzá tartozik, ezért én nem idegenkednék az úrvacsoránál a gluténmentes ostyától, ennek hiányában gluténmentes kenyérkockáktól. Bor helyett alacsony cukortartalmú gyümölcslét is adhatunk. Amint az is egyre természetesebb, hogy igyekszünk akadálymentesíteni templomainkat, úgy ez a szentségi kiszolgálás terén is nyilvánvaló kell, hogy legyen” – mondta a lelkész.

Mi a lisztérzékenység?

A coeliakia vagy glutén-szenzitív enteropátia, amelyet félrevezető módon lisztérzékenységnek is hívnak, egy autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. 
Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában glutén fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Elsősorban a vékonybél kezdeti szakasza sérül, de lehet az elváltozás kiterjedtebb is. A nyálkahártya elsimul a bélbolyhok eltűnésével, a felszíni sejtek leválása miatt sérül azok működése és az összes tápanyagféleség felszívása. Kezelése gluténmentes diétával lehetséges, de gyógyítani egyelőre nem tudják. A diétát egész életen át kell tartani.
A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat, de a genetikai tényezők mellett immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak kialakulásában. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor. 
Lisztérzékenyek számára tiltott ételek, italok: búza (liszt, búzacsíra), rozs, korpa, árpa, maláta, tönkölybúza, durumbúza, sör, whiskey, vodka, gin.
Nyomokban glutént tartalmazhatnak: stabilizátorok, karamell, citromsav, dextrin, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok.
Gluténmentes, fogyasztható ételek: burgonya, rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, bab, borsó, gyümölcsök, zöldségek, halak, húsok, tejtermékek. Gyári termékek közül a gluténmentes jelzéssel ellátott élelmiszerek fogyaszthatók.

Akik a gyümölcscukorra érzékenyek...

Rostáné Piri Magda bobai lelkésznő gyülekezetébe is jár egy testvérpár, akiknél olyan enzimek hiányoznak a szervezetükből, amelyek a cukor bármilyen formájának lebontásáért felelősek.

„Egyikőjük az idén konfirmandusom, a testvére ötödikes. Már amikor csecsemők voltak és az édesanyjuk szoptatta őket előjött a probléma. Először tejérzékenységre gyanakodtak, ezzel kezelték őket, aztán kiderült, hogy nem erről van szó. Semmilyen cukrot (tej, gyümölcs, répa stb.) nem fogyaszthatnak. A kisebbik fiúnál súlyosabb a betegség, ő érzékenyebb minden véletlenül bekerült cukorra, egészen odáig, hogy életveszélyes állapotba is kerülhet, illetve került már. Az édesanyjuk azóta, hogy kiderült a betegség, nem dolgozik, minden ételt neki kell kontrollálnia és a gyerekek csak otthoni valamint otthonról hozott ételt fogyaszthatnak. Ők az úrvacsoránál tehát nem kaphatnak bort és helyette semmiféle gyümölcslevet sem, vagyis egy szín alatt veszik majd az úrvacsorát.”

Mi a fruktóz-intolerancia?

A fruktóz (gyümölcscukor) öttagú gyűrűből álló cukor (monoszacharid), amely a bélből történő felszívódást követően az úgynevezett fruktóz-1-foszfát-aldoláz enzim segítségével (szőlőcukorrá) glükózzá alakul. Fruktóz-intolerancia esetén a szervezetből ez az enzim hiányzik, így az étkezési cukorban (szacharózban) és sok gyümölcsben megtalálható fruktóz glükózzá történő átalakulása nem jön létre. 
A fogyasztható élelmiszerek közé tartoznak: gabonafélék, kenyérfélék, pékáruk, zöldségfélék közül a gomba, burgonya, lencse, tojás tejtermékek közül a natúr joghurt, kefir, natúr tejpor, natúr sajtok, húsok, tojás, állati eredetű zsiradékok.
Fruktózban szegény zöldségek: retek, répa, saláta, spenót, uborka, cukkini, gomba, lencse, paradicsom, lédús zöldségek. A főzéskor a cukor egy része kifő a zöldségekből, így alacsonyabb a főtt zöldségek fruktóz tartalma. A fruktóz-érzékenyek a főtt, fagyasztott vagy friss gyümölcsöt jobban tolerálják, mint a konzerv gyümölcsöt.
Alacsony fruktóztartalmú az őszibarack, kajszibarack, ananász, málna grapefruit, szilva, citrom.
Tilos az alma, a körte, a birsalma, a füge és a szőlő adása, ezen gyümölcsök fruktóztartalma a legmagasabb. Kerülendők még a szamóca, naspolya, csipkebogyó, narancs, mandarin, cseresznye. Tilos még a méz, a répacukor, az invert cukor és az ezekből készült édességek, csokoládék, cukorkák, élelmiszeripar által előállított gyümölcslevek, üdítő italok.
Nem szabad fogyasztani olajos magvakat (dió, mogyoró, mandula, kesudió, pisztácia), kevert fűszereket, ételízesítőket, levesporokat, ketchupot, majonézt, kész saláta önteteket.
Tilos a feldolgozott húsipari készítmények: kolbászok, felvágottak, füstölt-, pácolt húsok, aszpikos ételek, konzerváruk, paradicsomos hal fogyasztása valamint az édesített tejek, tejtermékek, gyümölcsjoghurt, kondenz tej, gyümölcsös túrókrém, krém túró stb.
Tilos az édes vagy adalékanyagot tartalmazó pékáruk, teljes kiőrlésű lisztből vagy sok magvas lisztből készült pékáruk, készítmények.
Soha ne használjunk diabetikus készítményeket!

Egy szín alatt?

Reuss András a februárban Révfülöpön tartott Luther-konferencián az úrvacsorai kérdésekről értekezett előadásában (videó és írott változat). Érdeklődésünkre vajon elhagyható-e egyik vagy a másik összetevője az úrvacsorának abban az esetben, ha az egyén valamilyen összetevőre érzékeny, elmondta „Luther a Nyolc böjti prédikációban nem tartotta szükségesnek, hogy azonnal és erőnek erejével bevezessék a két szín alatti vételt. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Krisztus rendelésének a két szín alatt való vétel felel meg és önkényesen ezt senki sem változtathatja meg. Ha valaki allergiás, tehát rajta kívül álló egészségügyi oka van az egy szín alatti vételnek, akkor nyilvánvaló, hogy ezt figyelembe kell venni. Jézus Krisztus nem kárunkra, hanem javunkra rendelte az úrvacsorát. Élni ezzel a jellel, élni a szentséggel a Krisztus iránti engedelmesség dolga, amint a keresztség is. Ezért Luther sem mondta azt, hogy az egy szín alatti vétel nem úrvacsora és hogy azzal élve, valaki nem kaphatja meg az egészét annak, amit a két szín által ad Krisztus. Már az ókorban is elfogadott volt az a szabály, hogy ha valakit a szentséggel élésben rajta kívül álló okok akadályoznak meg, akkor az érintettet azzal vigasztalhatjuk, hogy nem rajta múlik, ez tehát olyan, mintha élne vele.”

Milyen formában?

„Nem tartom jónak, ha a különböző vételi formákat úgy kínáljuk, mintha étlapot ismertetnénk. Ezzel – szerintem – nem a közösséget és egységet hangsúlyozzuk, hanem inkább megkérdőjelezzük. Ha most lennék gyülekezeti lelkész, a konszekráció után nem a különböző lehetőségeket kínálgatnám. Azt a gyakorlatot követném, hogy kihirdetem: akinek valamilyen allergiás problémája van, az úrvacsorai istentisztelet előtt előzetesen jelezze és rá szabott megoldást ajánlanék, amit nem hirdetnék ki, de nyilvánosan alkalmaznám. Így annak a személynek, akinek ilyen problémája van, megfelelő kenyeret vagy italt készítenék elő és minden külön figyelemfelhívás nélkül azt adnám. Aki pedig csak az egyikkel vagy egyikkel sem élhet, azt biztatnám, hogy jöjjön ki másokkal együtt és csak azt adnám, amit magához vehet, vagy csak áldást adnék neki.”

(Jelen cikkünkben nem tárgyaljuk a vétel különböző módjait, arról Reuss András előadásában részletesen olvashatnak. - a szerk.)

A legbiztonságosabb az allergén összetevő teljes elhagyása

Megkérdeztük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét (MDOSZ), ahol Kubányi Jolán elnök a következő választ adta: „Az egyéni toleranciákat is figyelembe kell venni, ezért általános áthidaló megoldásokat sajnos nem tudunk javasolni a kérdésre. Valószínűleg azért egy-egy gyülekezetben kevés embert érint a felmerült probléma, ezért az ételallergiásoknak és ételintoleranciában szenvedőknek célszerű közvetlenül dietetikus szakembert felkeresni a megoldás érdekében és az ő tanácsait kell alkalmazni ebben a kérdésben.”

Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó dietetikus szerint is a legjobb megoldás – lehetőség szerint – az egyénnel egyeztetni a kérdést.
Lisztérzékenység esetén a gluténmentes ostya vagy kenyér helyettesíteni tudja a gyülekezetben egyébként használatos ostyát.
Nehezebb a megoldás a fruktóz intolerancia esetében, hiszen itt az érzékenység mértékétől függően lehetséges, hogy valakinél még pótolható a bor egy gyümölcscukorban szegény gyümölcs levével (de ez semmiképpen se legyen élelmiszeriparban előállított), sok esetben azonban ez nem járható út. A legbiztonságosabb megoldás inkább a bor vagy gyümölcslé teljes elhagyása.