hivatás

Sajtillat, rend és tisztaság fogad a több mint százéves parasztházban Rábcakapin, a 2011-ben alapított Kriskó Sajtműhelyben. A kézműves élelmiszereket – többféle sajtot és savanyított tejtermékeket – készítő fiatal házaspár, Kriskó Ádám és Kriskóné Szabó Zsófia mélyen hívő evangélikusok, értékrendjük pillérei az istenhit, a család és a tisztességes munka. Családi vállalkozásukat is ezek mentén vezetik. Átéléssel beszélnek megtérésről, az igére alapozott munkájukról, több generáció együttélésének áldásairól és a falusi nyugalomról, amelyet nem cserélnének el semmiért. De megtudjuk azt is, hányféle sajt van a világon. Írásunk a gonddal előállított termékek mögött ez alkalommal is az embert keresi, aki alkotásával Teremtőjét dicséri.

Több mint kétszáz embert kérdeztek meg a Reformatus.hu munkatársai arról, szerintük milyen a jó lelkész. A legtöbben az őszinteséget tartották a legfontosabb tulajdonságnak, utána szorosan, egyszázaléknyi különbséggel állt az elfogadás, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig a hitelesség került. E kutatástól ösztönözve a Kötőszó blog evangélikus fiatalokat kérdezett: szerintük milyen a jó lelkész?

Luthernek a hivatás, és elsősorban a világi hivatás témáját érintő írásai között A katona hivatásáról című könyve a legismertebb. Ehelyett most egy kevésbé ismert prédikációjából idézek, amely a Házi postillák kötetben olvasható. Ez a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap evangéliuma – Péter nagy halfogása (Lk 5,1–11) – alapján elmondott igehirdetésének lejegyzett változata. Luther ebben az egyházi és a világi hivatás kérdését egyaránt érinti.

Budapest – Korunkban a gyülekezeti tagok nem a lelkész tekintélyén, hanem személyén keresztül tapasztalják meg az egyház érvényességét. A fiatalabb lelkészek így már egészen más közegben kezdik meg életpályájukat, mint régebben. Siba Balázs most megjelent könyve a lelkészi pálya mély kérdéseire keresi a válaszokat.

„Aki elhagyja a lelkészi pályát, »önmagát veszíti el«. Lakást, keresetet, társadalmi megbecsülést, szakmai értékességet. Leginkább az identitásomat. Nem csak egy »munkahelyet«” – Szikszai Szabolcs református teológus válasza Gyöngyösi Csilla Requiem egy munkahelyért című cikkére, amelyet a Kötőszó is szemlézett Pályaelhagyó lelkészek: az ideális lelkész képének lehetetlen megfelelni címmel.

„Az ideális lelkész képének, melybe szocializálódunk, iszonyatosan nehéz megfelelni, ha nem lehetetlen – és sem a körülmények, sem az emberi természet nem teszi lehetővé, hogy megfeleljünk neki. Minden ettől való eltérés, a sorból való valamilyen kilógás, a személyes tragédiák, a válások, a szakmai élet kudarcai vagy egyszerűen a monotónia, a szellemi impulzusok hiánya, a lelkészeket lelkigondozó hálózat és a szupervízió szinte teljes hiánya, az egyházi szervezet milyensége nagyon gyorsan vezet kiégéshez.” Megrendítően őszinte vallomást közölt egy erdélyi református exlelkésznő pályaelhagyásáról a Transindex Plakátmagány című aloldala. Gyöngyösi Csilla írását szemlézzük.

Dunakeszi – 2017. május 13-án 9 órától délután 3 óráig együtt töltötték szombati napjukat a helyi református, evangélikus gyülekezeti tagok a dunakeszi református templomban. Az ökumené és a város nyilvánossága felé nyitott konferenciára a reformáció 500. évfordulója adott apropót, és vált mottójává 1Kor 7,20: „Mindenki maradjon abban a hivatásban, amelyben elhívatott.”

Budapest – Győr – Egyházunk püspökei, Gáncs Péter elnök-püspök, Fabiny Tamás püspök és Szemerei János püspök meghirdették a hivatás vasárnapját, és arra kérték a gyülekezeteket, hogy könyörögjenek azért, hogy minél többen meghallják és elfogadják a hívó szót, különösen a lelkészi szolgálatra. Pásztorlevelüket az alábbiakban közöljük.

A 2016. esztendő fénypontja nálunk a tetőfelújítás volt. Nincs felőle semmi kétség: vihettem a gyerekeket állatkertbe, vidámparkba, tropikáriumba, kiállításra és strandra, nyaralni és kirándulni, egyik sem ért annyit, mint az a bő hét, míg az ácsok nálunk dolgoztak. Először bosszantott a dolog, de ha jobban meggondolom, magam is úgy vélem, öröm volt megismerkedni az öreg Árvai Ivánnal meg az öt legényével. Azt hiszem, szegényebbek lennénk ilyen emberek nélkül.

Budapest – Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a lelkészi és hitoktatói életpálya népszerűsítésére kampányt indított. A nyílt napon már kézbefogható volt A Hívás a lelkészi és hittanári pályára című brosúra, amely szeretné azt bemutatni, mit jelent Isten hívását meghallani és válaszolni rá. A füzethez kapcsolódóan most egy honlap is készült, amely a www.kozossegben.hu címen a lelkészi, hitoktatói hivatásba készülőket hívja a pályára.