Trianon

Dunaújváros – Kisapostag – Többek között emlékműavatással, koszorúzással, kiállítással és előadással emlékeztek meg Kisapostagon, valamint Dunaújvárosban az evangélikusok a trianoni békediktátum 100. évfordulóján a Nemzeti Összetartozás Napján.

„Nézem az állomások nevét jelző kék-sárga táblákat. Sajókeresztúr, Sajóecseg, Sajószentpéter, Sajókaza. Én pedig Sajógömörre tartok. Hogyan történhetett meg, hogy az utóbbi már egy másik országban van?” – teszi fel a kérdést személyes hangvételű cikkében Pethő Judit. A miskolci evangélikus lelkész Felvidékre jár át szolgálni a magyar anyanyelvű lelkész nélkül élő evangélikus hívekhez. A trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján a lelkésznő soraival emlékezünk.

Arad – Ökumenikus imával emlékeztek meg Aradon az első világháborút lezáró, és a Magyarországot megcsonkító trianoni békeparancs aláírásának 100. évfordulójáról június 4-én, csütörtök délután.

Sepsiszentgyörgy – Több százan vettek részt a magyar történelmi egyházak lelkészei által Sepsiszentgyörgy főterén tartott ökumenikus istentiszteleten, a száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződésre emlékezve.

Labossa Lajos volt az esperes, amikor 1996-ban a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegyébe kerültem. Nem telt el év, hogy ne vitte volna el papjait, bennünket, az egyébként rozsnyói származású Lala bácsi a Felvidékre. Beleszerettem városaiba, tájaiba. Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Ótátrafüred, Csorba-tó, Pozsony, Csetnek, Vöröskő, a bányavárosok, Késmárk, nem sorolom tovább, ahol tovább erősödik a hazaszeretetem, ahol nagyon szeretek ma is elidőzni.

Ha a 70-es, 80-as években elhagytuk az országot, mindig volt a daciaban a fenekem alatt csempészárú. Erdélybe és Szlovákiába Bibliát, Ausztriába kolbászt meg fokhagymát, Jugóba guriga sajtot vittünk. Ezeken ültem a határon, be voltam csinálva rendesen – de minden megérkezéshez arcok, sorsok, életek kapcsolódnak.

Kiskőrös – Megható és torokszorító pillanatokat élhettek át azok, akik elmentek 2020. június 4-én délután a kiskőrösi evangélikus templomban rendezett megemlékezésre. Lupták György nyugalmazott evangélikus esperes bevezető gondolatai után Turán István történész beszélt a trianoni békediktátumról és máig ható következményeiről.

Száz évvel a trianoni döntés után sem nemzetként, sem egyházként nem sikerült még elvégeznünk a gyászmunkát. Trianon elsiratását az egyházak számára különösen is sok megpróbáltatást hozó 20. századi történetünk akadályozta meg. A békediktátum olyan sokkot jelentett, hogy erre az egyetlen természetes válasz csak az el nem fogadás, a „nem, nem soha” lehetett. A magyarlakta területeken is túlnyúló teljes revízió politikája is hozzájárult ahhoz, hogy Trianon után negyedszázaddal újabb tragédiába fusson nemzetünk. 1945 után Trianon tabuvá, a két világháború közötti történelmünk pedig hivatalosan az ország legsötétebb korszakává vált. 1989 után a szocializmus történetének feldolgozásával voltunk elfoglalva, csak az elmúlt tíz év figyelme fordult Trianon és az azt követő korszak felé – a kutatást és újragondolást zajos közéleti, politikai viták kísérik. Az evangélikus egyházunkat ért veszteségeket és a két világháború közti virágzásának történetét sem tártuk fel teljeskörűen. Ez az írás is csak nagy vonalakban, vázlatosan tudja bemutatni, mi történt velünk Trianonban és a következő két évtizedben.

Az első bécsi döntés után, Horthy Miklós komáromi bevonulásának napján, 1938. november 6-án közölte a Pesti Napló Babits Mihály Áldás a magyarra című versét. Hazánk ekkor visszakapott egy 12 012 négyzet-kilométeres területet, amelynek lakossága 86,5 százalékban vallotta magát magyarnak. A döntésnek köszönhetően újra Magyarországhoz került Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc is.

Pozsony – Bukarest – Száz felvidéki magyart hívott meg a szlovák miniszterelnök tegnap este a pozsonyi várba, a trianoni megemlékezésre. Romániában nem lesz hivatalos ünnep a trianoni szerződés centenáriuma, de valamennyi román ortodox templomban megemlékeznek az úgynevezett Nagy-Románia hőseiről.