Varga Márta osztályvezető asszony elmondta: „Az idei találkozó és tréning tematikájának kialakításához nagyban hozzájárult az a hosszabb ideje tartó együttgondolkodás, amely a teremtett világ védelmében dolgozó Ararát munkacsoport és az evangélikus köznevelési rendszerben dolgozók között zajlik, és amely azokat a lehetőségeket keresi, miként tudna a teremtésvédelmi munkaág és a nevelési-oktatási intézmények tevékenysége összekapcsolódni. Ésszerűnek tűnt az intézményvezetők oldaláról való indítás, hiszen a konferencián hallott és tanult elemeket, élményeket mindenki fel tudja használni a saját intézményében.”
A teremtett világ védelmének kérdésköre, egyszerre vizsgálható pedagógiai, gyermekvédelmi, teológiai szempontból is - ez az összetettség határozta meg a három nap programját. Erre pedig jól reflektált az a törekvés, hogy ne csak plenáris előadásokon, hanem workshopok, csoportmunkák formájában dolgozzanak együtt az intézményvezetők, és legyen meg a szabad választás lehetősége, hogy ki mibe szeretne bekapcsolódni, melyik területen szeretne fejlődni, tanulni a másiktól is akár; ezért online felületen regisztrálhattak a vezetők a programokra. Fontos része ennek az is, hogy az ARARÁT munkacsoport kidolgozott egy öntesztet, amelyet az intézményvezető kitöltve választ kaphat arra, hol tart most az intézménye ebben a témakörben.
„A három napon átívelő áhítatok megerősítik, hogy keresztyén emberként nincs más választásunk, mint foglalkoznunk azokkal a kérdésekkel, melyek az általánosságokon túlmutatnak, és azt, hogy a bántalmazás, zaklatás, elhallgatás témakörében is legyünk bátrak. Az intézményeinkben szerencsére csak elszórtan, de mégis jelen van a bullyng, de fontos tudnunk róla, felkészülnünk rá, hiszen a félelem és a tudatlanság összefügg. Ha tudunk az intézményvezetőknek tudást adni, akkor ezekben az esetekben felkészültebbek lesznek, tudják mit lehet tenniük, hová fordulhatnak” – emelte ki az osztályvezető asszony. Az érzékenyítés egyik kiemelt része volt a Nézőművészeti Kft. és a MaNNa közös produkciója, amely a családon belüli szexuális abúzus témájával sokakat kimozdított a komfort zónából és az ezt követő beszélgetésben is egészen szélsőséges vélemények ütközhettek. „A konferencia célja az, hogy ne szőnyeg alá söprés történjen, hanem legyen valódi megoldás. A harmadik napon a Cinkosok közt (a múlt és a jelen bűnei és elhallgatásai) címmel megrendezett kerekasztal beszélgetésnek és élő könyvtár programnak pont ennek kihangsúlyozása volt a feladata, hiszen eljuthatunk addig, hogy az egyházi elhallgatásokkal is foglalkozzunk” – zárta gondolatait Varga Márta.
A három nap során az országot behálózó 52 evangélikus nevelési és nevelési intézmények igazgatói és iskolalelkészei közel százan közös plenáris előadásokon és szakterületenként elválasztott szekciókon vehettek részt.
Hang a biztonságért
Az első nap témája a zaklatás, bántalmazás köré szerveződött. Koczor Tamás Hang a biztonságért témájú áhítatát Binzberger Ákos és Dejcsics Konrád pannonhalmi bencés szerzetesek előadása követte, akik bemutatták, hogy a Pannonhalmán történt zaklatási ügyek kapcsán milyen lehetőségek nyíltak meg a növendékek védelmében. Izgalmas jó gyakorlatot mutattak meg, hogyan kerülhetnek felszínre hatalommal való visszaélések, kortárs bántalmazások, családon belüli erőszakos cselekmények.
Az előadást követően Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője bemutatta a náluk már működő pannonhalmi mintára létrejött Jetro kört, ami egy olyan védelmi vonal, amely vigyáz az áldozatra és nem fegyelmi úton igyekszik rendezni a nézeteltéréseket. Nagyon fontos eleme ennek a kezdeményezésnek, hogy aki bármilyen fenyegetettséget érez, nyugodtan fordulhat ehhez a körhöz, mert vele egyenrangú partnerek között mondhatja el, amit érez, vagy ami vele történt; a kör tagjai nem egyedül hordozzák a bántalmazás terhét, hanem titoktartási kötelezettség mellett, de a kör tagjaival az áldozat engedélyével megbeszélik, mi a teendő. Ha szükséges a fegyelmi eljárás vagy a hatósághoz fordulás, megteszik, de ha nem. akkor keresik a békítő megoldásokat, a mindenki számára megnyugtató lehetőségeket. Ezt követően Együttműködés a családokkal címmel dr. Tratnyek Magdolna a bullying, mobbing, cyber zaklatás lehetőségeit mutatta be, és megoldásokat igyekezett mutatni arra, hogy a családokat hogyan vonhatjuk be jobban a megelőzésbe, konfliktuskezelésbe. Előadásában irodalmi, művészeti példákkal támasztotta alá, milyen régen jelen van az iskolai bántalmazás az európai és a magyar kultúrában is. Előadásában elhangzott egy nagyon fontos érv, amely miatt ezzel a témával folyamatosan foglalkoznunk kell, és amelyet a Pál utcai fiúk óta már biztosan tudunk: „...mert Pásztor testvérek mindig lesznek” .
A nap hátralévő részében az intézményi jelzőrendszer szerepéről Roszík Ágnestől, a Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálat intézményvezetőjétől hallottak a jelenlévők, majd Hang a némaságból témával Győri Dávid Gábor áhítata zárta a napot. A samáriai asszony és Jézus beszélgetésén keresztül láttuk meg, hogy bár sokszor gondoljuk azt, hogy most derül fény a titokra, mégis a történet végéig változik az aktuális helyzet, a nagy titok csak a történet végén válik mindannyiunk számára világossá: Jézus a megváltó.
Az első este egy rendhagyó programmal, egy kitelepült stúdiószínházi előadással zárult. Soha, senkinek címmel, a Nézőművészeti Kft. és a MaNNa közös produkcióját tekintették meg a jelenlévők. Simkó Katalin színésznő monodramatikus módon, lenyűgözően mutatta be egy szexuális abúzus áldozatává vált gyermek életének fordulópontját. A fiatal színésznő játéka erős, személyes, sokszínű volt; olyan elementáris erővel állította színpadra az összes szereplőt, hogy egy pillanatra sem hagyta unatkozni vagy elkalandozni a nézőket. A darab kicsengése és mondanivalója megosztotta a nézőket, így hosszú feldolgozó beszélgetés, erkölcsi és teológiai vita vette kezdetét.
A teremtésvédelem napja
A konferencia második napján, Hang a segítségért témájú áhítatában B. Pintér Márta a vaknak segítséget nyújtani akaró ember - és a valójában a segítő Jézus - különbségét mutatta meg nekünk. Amíg az emberek csendre intik a vakot, mert az ő sorsa már rendezett az alamizsnával, Jézus új életet képes adni neki azzal, hogy újra láthat. Érzékletesen vezette végig a lelkésznő a hallgatóságot a történetben szereplő emberek hozzáállásának változásán is. Hiszen, ha már Jézus hívta magához a vakot, ők is bíztatták, mert belátták, ez az egy lehetősége maradt, hogy valóban megoldást találjon.
A délelőtt plenáris előadásai során a teremtésvédelem témakörét járta végig teológiai szempontok alapján Szűcs Kinga, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanársegédje, az Ararát munkacsoport elnöke, majd a Magyarországi Evangélikus Egyház teremtésvédelmi munkáját mutatta be Koltai Zsuzsa, az Ararát teremtésvédelmi munkaág koordinátora. Megtudhatták a jelenlévők, hogy a munkacsoport főbb tevékenysége a sokak által már jól ismert Teremtés hete programsorozat mellett az őshonos gyümölcsfák telepítési programja, melynek során az intézmények igényelhetnek facsemetéket az ültetetéshez. Ezen kívül környezeti érzékenyítő, szemléletformáló előadásokat, segédanyagokat dolgoznak ki, és dolgoznak egy átfogó teremtésvédelmi egyházi programon is, melyet majd minden közösség adaptálni tud.
Ezt követően egy sokszínű teremtésvédelmi workshop vette kezdetét, ahol az intézményvezetők maguk választása alapján különböző foglalkozásokon vehettek részt, de forgószínpad jelleggel szinte minden állomásra el lehetett jutni. Voltak a nyugalmat, kikapcsolódást segítő foglalkozások, tematikus József Attila-séták, de a fenntartható környezettel foglalkozó interaktív kvíz játékkal is eltölthették az időt a csoportok, sőt, a hulladékkezeléssel kapcsolatos szabaduló szobával és az öko-kézművességgel is megismerkedhettek a jelenlévők.
A hivatalos programot Simon Attila áhítata zárta, Hang a hitvallásra témában, majd az estét az iskolalelkészek által szervezett társasjáték töltötte ki.
„Cinkosok közt”
A harmadik nap szakmai programja a „Cinkosok közt…” mottót kapta. A múlt és a jelen bűnei és elhallgatásai témakörben kerekasztal beszélgetés és élő könyvtár néven plenáris, majd szekcióbeszélgetések zajlottak, Mirák Katalin a tényfeltáró bizottság elnöke, dr. Fabiny Tamás elnök-püspök, Varga Márta, az NOO osztályvezetője, dr. Setényi János oktatáskutató, dr. Székács György egyházi ügyész részvételével.
A plenáris ülésen dr. Halász Miklósné moderálásával Mirák Katalin azokról az egyháztagokról beszélt, akik a kommunizmus idejében jelentettek vagy áldozatokká váltak. Beszámolt olyan megrázó esetről is, ahol brutálisan megcsonkítva gyilkoltak meg evangélikus lelkészt, pusztán az evangélium hirdetése miatt; ennek ellenpontozásaként számolt be olyanokról, akik önként kezdtek beszélni ügynökmúltjukról, de közben nem hibáztatták magukat; azt gondolták, azért hagyták beszervezni magukat, mert így legalább az egyházi tevékenység folyhatott tovább. A szekció beszélgetésen felvetődött a kérdés, hogy le lehet-e zárni ezt a témakört. Katalin bizakodó, hogy igen, bár az biztos, hogy sokszor kerülnek elő még mindig olyan iratok hagyatékokból, amelyek megvilágítanak régi titkokat.
Dr. Székács György az egyházi bíróságokra tartozó ügyekről beszélt; elmondta, mikor van döntési lehetősége az egyháznak, illetve mikor kell világi bíróságnak átadni az ügyeket. Egyértelmű, hogy az intézményekben felmerülő kérdések jogi természete elsősorban világi, ám ha lelkészként erkölcsi határokat hág át valaki, akkor azzal nekik foglalkozni kell, nem lehet elmenni mellette akkor sem, ha a világi bíróság enyhébb ítéletet hoz a vártnál.
Dr. Fabiny Tamás elnök-püspök az ügyészhez és a korábban megszólaltakhoz csatlakozva hangsúlyozta, hogy sokszor nyilván könnyebb lenne szőnyeg alá söpörni dolgokat, de nem szabad ezt megtenni. Figyelni kell, hogy ki, mikor, kinek szeretne megnyílni; ezért jó a pannonhalmi modell, mert sokszor nem a hivatalos szervekhez akar fordulni valaki. A lényeg, hogy az áldozatok jussanak el a csendtől a szóig, hogy megszólaljanak és legyen kivel beszélgetni. A nyilvánosság ezekben az esetekben - bár nagyon ijesztő lehet, mégis - védelem. Az elnökasszonyhoz kapcsolódva Fabiny Tamás az ügynöki beszervezés kapcsán személyes példával mutatta be, hogyan kell megtörni a hallgatást, és eljutni a szóig, hiszen őt így védte meg az, aki már tudta, ez mivel jár. Beszélt arról is, hogyan kell jól azonosítani a szégyent, mert az nem az áldozaté, tehát nem neki kell hallgatni, nek ia szóig kell eljutnia. A csoportos beszélgetésben felmerült a kérdés, hogy van-e már protokoll az ilyen ügyekre az egyházban. Az derült ki, hogy lassan ugyan, de körvonalazódik.
Varga Márta osztályvezető asszony szintén a nyílt kommunikációt hangsúlyozta, szintén személyes példával szemléltetve, milyen nehéz helyzet az, amikor egy intézményben súlyos dolog történik, de nem tájékoztatják az osztályt az intézmények, miközben ezekben az ügyekben a világi előjáróknál, hatóságoknál neki kell az arcát vállalnia, minden előzmények az adott szituáció ismerete és bizonyíték nélkül. Arra is rámutatott, hogy sokszor mennyire bagatell dolgok is eldurvulhatnak, ha nem kezeljük helyesen a panaszokat, hiszen az is előfordul, hogy bíróságig megy egy év végi jegy ügye. A szekcióbeszélgetésen többek között előkerült a téma, hogy van a Nevelési és Oktatási Osztálynak egy panaszkezelési szabályzata, amely pontosan szabályozza azokat az eseteket, amikor nem az intézményhez, hanem az osztályhoz fordulnak panaszaikkal a szülők.
Setényi János oktatáskutató a nemzetközi viszonyokat mutatta be, ahol a svéd modellben például a nálunk udvariassági formulának számító szokások akár a zaklatás szintjét is súrolhatják, míg korábban előfordulhatott, hogy kelet-európai országban szakmai tárgyalás közepette lenge ruhás hölgyek próbálták befolyásolni a véleményeket. Ebben az örökségben azért elég nehéz egyensúlyozni - de nem lehetetlen.
Péterfy-díj átadása
A nehéz témát egy örömteli esemény oldotta fel: átadták a Péterfy-díjat, amelyet az idén rendhagyó módon két jelölt kapott meg: az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium idén nyugdíjba vonult igazgatónője, Fehér Borbála és a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium igazgatója, a NOB korábbi elnöke, Tölli Balázs.
A konferenciát Krámer György országos irodaigazgató úrvacsorás istentisztelete zárta.
Az idei konferencia megoldásokat és ezzel együtt válaszokat adott arra, hogy kell eljutni a csendtől a szóig, kihangsúlyozvaa, hogy intézményvezetőként óriási felelősség a több ezer rendszerben lévő gyermek testi és lelki épségének őrzése, hiszen szembe kell néznünk a ténnyel, hogy a Pásztor testvérek valóban mindig lesznek; ezért beszélnünk kell arról, hogy ezek a veszélyek léteznek. A konferencia rávilágított a legérzékenyebb pontokra és megoldásokkal, modellekkel szolgált mind a bántalmazás, mind zaklatás, és elsősorban az elhallgatás témakörében, hogy az evangélikus oktatási intézményekben ne kelljen cinkosnak lennie senkinek.