Személyes meglátásom szerint az történt a jobb latorral is, mint Lázárral; de mivel a Szentírás önmagát magyarázza, ezért minden további indoklás nélkül, az olvasásra javasolt igehelyek és a teljes Szentírás fényében, minden olvasó eljuthat a saját személyes meggyőződésére. 

„Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.” (Jn 5,39–40) – „De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és értelmet adott nekünk, hogy megismerjük az Igazat, és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.” (1Jn 5,20) A jobb lator Jézust kérte; kövessük az ő példáját, s akkor nem kell félnünk, mert „akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” (Róm 14,8)

„Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket. Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. – A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is! De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el. Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba! Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23,32–33.39–43; RÚF)

(Olvasd: Jn 3,16; Jn 5,24; Jel 14,13; Ézs 53,12; 2Kor 12,2–4; Zsolt 90,5; 1Móz 5,24; Zsid 11,5; 2Kir 2,9–11; Lk 16,22; Jn 8,51; Jn 14,3; Jn 17,24; Jel 1,10; Jel 2,7; 1Thessz 4,16–17; Jel 4,2; Jn 11,25–26!)