A történelem nem csak múlt, hanem a jelen és a jövő értelmezéséhez vezető út is – állapíthatjuk meg az evangélikus iskolák történelemtanárainak immáron nyolcadik alkalommal megrendezett konferenciáját követően. Milyen hatással van ránk közelmúltunk? Erre mutatott rá Kertész Botond Trianon és az evangélikus egyház címmel tartott előadásában. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény történésze a 19. század elejétől mutatta be az evangélikus egyház hazai dilemmáit. Szólt a nemzetiségi kérdésről, a kultúrprotestantizmusról ugyanúgy, mint az egyesületi kereszténységről. Az oktatás vonatkozásában az előadó kiemelte, hogy egyházunk a 20. század elején a legfejlettebb iskolai rendszerrel rendelkezett. Az első világháború idején az oktatás átalakult, épületeket vettek el az egyháztól, tanárokat hívtak be katonai szolgálatra, a tanévek rövidítettek voltak. „Trianon egyik következménye az evangélikus oktatási hálózat lefejezése” – fogalmazott Kertész, ismertetve az egyházi oktatási intézmények határon túli területre kerülésének statisztikáit. Az 1920 utáni évekről a történész megállapította, hogy akkor a liberalizmus helyett az etatizmus, a keresztény kurzus és az egyházpolitikai harcok voltak jellemzők. Kiemelte, hogy mindeközben egy megújulási és ébredési folyamat is elindult, hatvannégy új evangélikus templom épült, valamint számos ifjúsági szervezet – például a KIE és a cserkészet – is ekkor jött létre. Száz év távlatából a történész megállapította, hogy a belső megerősödés lett maradandó. Kertész Botond a centenáriumi év vonatkozásában kritikát is gyakorolt, kiemelve, hogy Trianon vonatkozásában gondolni kellene a nem magyar nemzetiségűek veszteségeire is.

A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) tizenhat éve folyó tényfeltáró munkáját Mirák Katalin ismertette. Az Evangélikus Országos Levéltár történésze elmondta, hogy munkájuk a tény-, irat- és múltfeltáráson túl a lelkigondozást is magában foglalja. Tevékenységük nem ítélkező, nem ügynökvadászatot végeznek, nem az egyház presztízsének rombolását tűzték ki célul, hanem arra törekednek, hogy szakmailag hitelesen, ugyanakkor közösségként nézzenek szembe közelmúltunk hazai egyháztörténetével. A Luther Kiadó gondozásában megjelent Háló kötetekről Mirák Katalin elmondta, hogy a transzparencia célkitűzése azt a tudatos döntést jelzi, hogy „az evangélikus egyház felvállalja, hogy egyházi és világi nyilvánosság elé is tárja a dokumentumokat, tényeket”. A korszak és a tényfeltárás iratainak középiskolában történő taníthatóságával kapcsolatban a tényfeltáró bizottság elnöke azon a véleményen van, hogy érdemes tanítani, hiszen a diákok ezáltal jobban megismerhetik, hogy milyen korban éltek szüleik és nagyszüleik évtizedeken keresztül. „A személyes történeteken keresztül érthetőbb a korszak” – fogalmazott Mirák, aki elmondta, hogy egy-egy életút megismerése rávilágíthat a személyes döntés és felelősség kérdésére is.

A konferencián több tantervi módosulást is érintettek. A hatosztályos tanterv átalakításának indokoltságát Porogi András mutatta be. A 2020-as új kerettantervvel kapcsolatban a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója kiemelte, hogy annak kialakításában fontos szempont volt, hogy megőrizze a tehetséggondozó jelleget, megszüntesse az átjárhatósági problémát, valamint hogy kiküszöböljék a felesleges ismétléseket. Nánay Mihály, az Óbudai Árpád Gimnázium történelemtanára, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke előadásában a 2024-ben bevezetésre kerülő új történelemérettségi tervezetének munkaanyagát ismertette.

A koronavírus-járvány miatti digitális oktatásra reagált Fekete Bálint előadása. „A tanárok megmutatták, hogy képesek megújulni” – fogalmazott A történelemtanítás a digitális térben címmel megtartott előadásában a történelemtanár. Az Újkor.hu rovatvezetője előadásában olyan honlapokat ismertetett, amelyek a történelemtanárok számára nyújtanak segítséget.

Kardkovács Szilvia a MEE digitalizációs programja keretében elindult emelt szintű történelemfelkészítés e-learning-felületen kezdeményezését ismertette. Az EPSZTI pedagógiai szakértője beszámolt róla, hogy négy oktatási intézmény tizenöt tanulójának bevonásával dolgoznak egy modell jellegű oktatási projekt kidolgozásán.

Péntekné Hegedűs Rita, a Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium történelemtanára a gyakorlatorientált, projektmódszert alkalmazó, mélységelvű tanításra hozott példákat intézményéből.

A konferencia keretében került sor a MEE Országos Presbitériuma által az evangélikus nevelési–oktatási intézmények tanulói és gyülekezetei számára meghirdetett Trianon 100 pályázat eredményhirdetésére. A díjátadón Fabiny Tamás igei köszöntőjében a testvérkérdés fogalmát helyezte középpontba. „Legyen a mi szavunk a nemmel, a dacossággal és a tagadással szemben az igennek a szava. Tudjunk igent mondani Jézusra, aki a mi kapcsolati hálónkat újra akarja építeni, és tudjunk igent mondani a másik emberre, az elszakított testvérre is! Mondjunk igent arra a kapcsolatápolásra, amiben mi magunk is eszközök lehetünk!” – fogalmazott az elnök-püspök.

Prőhle Gergely a narratíva kérdésére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Trianon nemzeti sorstragédia, amelyről a józanság jegyében lehet csak érdemben beszélni. Az országos egyházi felügyelő a pályaművekről elmondta, hogy „a személyesség, a gyakorlati megközelítés, a gyülekezeti, családi és intézményi érintettség által a pályázóknak sikerült megőrizniük a józanságot.” (A díjazott pályaművek címei és a szakmai zsűri indoklása itt érhető el.)

A Péterfi Gábor tantárgygondozó, a konferencia főszervezője által moderált eszmecsere Sághy Kata aszódi iskolalelkész áhítatával zárult.

A Trianon 100 pályázat díjátadó rendezvénye itt tekinthető meg:

KÉPGALÉRIA: