szabadságharc

Az egyházakat is elérte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás. Kivégzett és bebörtönzött lelkészek, kolostorba száműzött vagy emigrációba kényszerült katolikus püspökök, a zsidó hitközségekre kivetett hadisarc, a protestánsok önrendelkezési jogának felfüggesztése, iskoláinak ellehetetlenítése jelezték, hogy a hatalom minden eszközt megragadott az egyházak megfélemlítésére. A legkeményebb büntetés az evangélikusokat érte: mind a négy püspökünket felfüggesztették állásából. Október 6-án erre is emlékezünk.

Ihász – Az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc egyetlen jelentős Veszprém megyei ütközete, a Pápa melletti Ihász-puszta határában 1849. június 27-én zajlott ihászi csata 170. évfordulónapján, 2019. június 27-én, csütörtökön délután méltó ünnepélyt szervezett Marcaltő Önkormányzata honvédségi, társadalmi és civil szervezetek bevonásával.

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Országos Múzeum szervezésében került sor 2019. március 28-án Kertész Botond Az evangélikus lelkész a szabadságharcban című előadására. Az alkalmon köszöntőt mondott Harmati Béla múzeumigazgató.

Pápa – Polgárdi Sándor, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese szerint március 15-e a legszebb nemzeti ünnepünk, melyben egyaránt megjelenik a mindenkori szabadság iránti vágyunk és a hazafias elkötelezettség.

Budapest – Görgey Artúrnak Világosnál nem volt választási lehetősége, és ezt nyilvánvalóan tudta az a Kossuth Lajos is, aki utóbb következetesen hazaárulónak nevezte a honvéd tábornokot. Ez derült ki Hermann Róbert történésznek, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kutatójának a budavári evangélikus szabadegyetemen 2018. március 12-én tartott, az evangélikus Görgey életpályáját és katonai működését elemző előadásából.

Van olyan „osztálykülönbség”, amelyet egy mégoly sikeres forradalom is alig tud kikezdeni. Társadalmi rendszerek jönnek-mennek, tanárok és diákok azonban a katedra két ellentétes oldalán állnak…

Felidézzük az 1849-es szomorú világosi napokat Bohus Jánosné Szögyény Antónia naplójának segítségével.

A nyugati országhatár közelében, évtizedekig a vasfüggöny közvetlen szomszédságában élő idősebb korosztály tagjaiban, amikor meghallják a „migráns”, „bevándorló” szót, rengeteg régi emlék is felszínre tör. A vonuló tömeg látványa, a kiszolgáltatott menekülőkről, a jobb élet reményében útnak indulókról készített felvételek a csaknem hatvan évvel ezelőtt történteket idézhetik sokakban. Az egykori szemtanúkkal való beszélgetésekben az 1956-os eseményeknek a történelemkönyvekben soha le nem írt részletei is szóba kerültek.

A történelmi egyházak papjaikon és lelkészeiken keresztül szolgáltattak információkat a forradalom és szabadságharc eseményeiről 1848–1849-ben. A papok és a lelkészek a szószékről lelkesítették az embereket a forradalom és a honvédő háború idején. Emellett a hivatalos jogszabályok kihirdetésére kifejezetten kötelezte őket a magyar kormány. Ennek saját hatáskörükben tettek eleget, vagy tagadták meg.

Kardoskút – Kiss-Rigó László római katolikus szeged-csanádi megyés püspök és Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgált a hagyományos hősök napi ökumenikus istentiszteleten Kardoskúron, megemlékezve az első világháborúban és az évszázad azt követő konfliktusaiban a szabadságukért elesett hősökről.