házasság

Sokak számára a mézeshetek helyett karantén maradt: a koronavírus-járvány miatt sokan elhalasztották az évek óta tervezett nagy napot. De nemcsak a házasulandók, hanem a lelkészek is egy sajátos helyzetben találták magukat, ahogy számos vállalkozó is arra kényszerült, hogy újragondolja lehetőségeit. Hogyan élték meg ők ezt az időszakot? És hogyan fordulhatunk ilyenkor is imával az Úr felé? A válaszokból kiderül.

A választás, hogy kivel töltjük életünk hátralévő részét, talán az egyik legfontosabb döntés, melyet meghozunk életünkben. E döntés megpecsételéséül egyre többen kötnek házasságot. Sokan éveken át szervezik a nagy napot, hogy az valóban tökéletes legyen. A koronavírus-járvány kirobbanása azonban keresztülhúzta sok pár régóta dédelgetett terveit. Hogyan élték meg ezt a helyzetet a jegyesek, hogyan a lelkészek? Mi történt azokkal a vállalkozókkal, akik számára a nyári esküvőszezon a legfontosabb időszak? Összeállításunkból kiderül, áldás- vagy átok-e ez a helyzet a házasságkötés szempontjából.

A feleségem lelkésznő – ez a címe a svájci reformátusok által támogatott, 2015 óta immáron harmadik évadát élő sorozatnak, amelyre a napokban bukkantam rá a YouTube-on. A sorozatban egy pörgős református lelkésznő és agnosztikus férje mindennapjaival ismerkedhetünk meg. A filmepizódok bemutatják, hogyan küzdenek meg napról napra egymásért, szerelmükért, a hivatásért és életközeli, humorral teli módon mutatják be azt az áldozatot is, amit a férjnek felesége oldalán állandóan meg kell hoznia, miközben érdekes teológiai fejtegetéseknek is szemtanúi lehetünk.

Az elmúlt hetek média- és közösségi felülete a majd negyed évszázaddal ezelőtt Angliából indult házasság hetétől volt hangos. A kezdeményezés jó alkalom arra, hogy a házasság, annak örömei a közbeszéd témája legyen, ugyanakkor a válságról és nehézségekről is beszélni kell, és azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem találták meg a társukat – ők az egyedülállók.

Nagy a divatja manapság a családi múlt, a családi minták pszichológiai szempontú vizsgálatának. E témában az egyik legújabb kötet az Otthonról hoztuk – Családi mintáink és a párkapcsolatok címet viseli. A könyv ismert, népszerű szerzők írásaival hozza közelebb a fontos témát a pszichológia iránt eleve érdeklődő olvasókhoz éppúgy, mint azokhoz, akik még nem ismerik ki magukat a lélek dolgaiban, ám megvan bennük az ez irányú nyitottság.

Megmosolyogtató a kifejezés, hogy a házasságkötéssel valaki „révbe ér”. Talán ennél a meghatározó, nyilvános elköteleződési állomásnál is fontosabb az az új felelősség, az az életfeladat, amelyet az ember ilyenkor kap. „Talpig nehéz hűségben” vajon sikerül-e átvinnie a szerelmet a túlsó partra? Tarisznyájában kap-e erre az útra elég muníciót az útra bocsátó szép üzenetek mellé?

Amikor elvállaltam ezt az összeállítást, nem tudtam, hogy ilyen nehéz és egyben ilyen gyönyörű lesz. Házaspárokat kerestem, akik elmesélik közös életük elejét: találkozásukat, harcaikat, szerelmüket. És ehhez bizony nagy bátorság kell, hiszen aki őszintén feltárulkozik, az sebezhetővé válik. Végül mégsem bántam meg a sok munkát. A történetek, amelyeket megismerhettem, bátorítók, biztatók, szívet melengetők a még keresőknek, de a már házasoknak is. És nem mesebeliek, hanem valósak, a közelünkben estek meg. Akár velünk is megtörténhetnek…

Húsba vágó és aktuális kérdéseket vet fel a házasságról, válásról a Házassági történet című amerikai film. A történet nem a „válnak-e, vagy sem” kérdést járja körül, hanem sokkal inkább azt, hogy a szerelmes házastársak hogyan válnak el egymástól. Emberközeli, szimpatikus, erős érzelmi töltetű alkotás lett. Érdemes megnézni.

A házasság társadalmunkban sokak számára ma már nem több mint törékeny, ingatag, kiüresedett, némelyek szerint egyenesen fölösleges együttélési keret. Az egyházak azonban évről évre igyekeznek bizonyságot tenni arról, hogy ennek a keretnek megtartó- és kiteljesítő ereje, méltósága, gazdagsága lehet – ha a terébe engedik a házasság elrendelőjét. Az idén tizenharmadik alkalommal, február 9–16. között megrendezett házasság hete rendezvénysorozat apropóján kérdeztünk evangélikus lelkészeket az egyházunkban zajló jegyesoktatásról, az esketési liturgiáról, a házasság keresztyén formájáról és próbáiról.

Budapest – Ismét kampányt indított az Ökumenikus Segélyszervezet a kapcsolati erőszak témájában az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. A már jól ismert „a szeretet nem árt” jelmondat azt üzeni: egy kapcsolatban semmi sem teszi elfogadhatóvá az erőszakot. A kampány a szemléletformáláson túl gyakorlati segítséget is kíván nyújtani az aszeretetnemart.hu weboldalon elérhető információkkal és online tanácsadással a kapcsolati erőszak érintettjeinek. A február 17-én tartott kampányindító sajtótájékoztatón részt vett Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is.