tudomány

Fél évszázada, hogy dr. John P. Jackson fizikus érdeklődését felkeltette a torinói lepel. Az ereklye feltételezések szerint Jézus Krisztus halotti leple. Az amerikai tudós és harmincfős csapata 1978-ban kapott engedélyt – elsőként – a vizsgálatra. A kutatócsoport öt napon keresztül tanulmányozhatta a textilanyagot, majd a felvett adatokat éveken keresztül elemezték. Ilyen jellegű kutatást azóta sem végezhetett senki. A tudós szeptember 28-án az Erkel Színházban a 777 blog szervezésében több mint ezerhatszáz ember előtt beszélgetett Mohay Bence riporterrel a lepel eredetiségéről, a kutatás nehézségeiről, hit és tudomány kapcsolatáról.

„A Biblia szövege Isten által inspirált emberi munka” – fogalmaz Kőszeghy Miklós, aki szerint fontos a történetkritika, de elutasítja a bibliafóbiát. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének professzora Izrael ókori történetét kutatja, érdekli a próféták politizálása, publikált könyvet Dávidról és Salamonról is, ugyanakkor legfőbb tevékenységének a tanítást tartja.

Budapest – „A génszerkesztés képessége jelenleg a történelem leghatékonyabb eszköze arra, hogy átírjuk a földi élet kódjának egyes részeit” – mondja Béres Tamás egyetemi tanár. A Párizsban rendezett, a genetikai etikát a tudomány és a teológia oldaláról vizsgáló konferencián felmerült kérdésekről beszélgettünk az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének vezetőjével.

Budapest – „Szeretnék imádkozni, de nem találok megfelelő szavakat. Ezt a nyelvet senki sem tanította meg nekem.” „Szükségem lenne az imádkozásra, tán semmire se jobban, de képtelen vagyok nyugalmat találni. Szerteszaladnak a gondolataim. Olyan szétszórt vagyok, hogy azt gondolom, teljesen elveszítettem a koncentrálás képességét.”

Budapest – Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke augusztus 20-án a Szent Jobb körmenethez kapcsolódó szentmisén tartott szentbeszédében elmondta, hogy a kormány által támogatni kívánt lombikbébiprogram „figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet”. A 168 óra egyházunkat is megkereste, feltéve azt a kérdést, mi a véleménye a Magyarországi Evangélikus Egyháznak a hazai lombikbébiprogramról. Dr. Orosz Gábor Viktor, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata Teológiai Bizottságának elnöke válaszolt.

Jelentős változás zajlott le a nyugati gondolkodásban 1500–1700 között. A vallás területén Luther, Kálvin, Zwingli tanai jelentették a megújulást, a tudományban pedig Kopernikusz, Galilei, Brahe, Kepler és Newton révén a Föld-középpontú világfelfogást a Nap-középpontú váltotta fel. A tudományos forradalom a reformációval karöltve haladt.

Nyíregyháza – A reformáció 500 éves, 2017. évi évfordulójára készülve a Nyíregyháza – Kertvárosi Evangélikus Gyülekezet a Tudástársadalom Alapítvánnyal közösen elindította a TudásPresszó program nyíregyházi sorozatát. Úgy készülnek a jeles évfordulóra, hogy ma élő tudósokkal beszélgetnek kutatásaik eredményeiről, tudósi dilemmáikról, a tudomány társadalmi jelenlétéről.

Az alábbi írást Göllner Pál zuglói evangélikus testvérünk készítette, számos forrást felhasználva, eredetileg olyan testvéreinek, barátainak, akik komolyan veszik a szöveg tartalmát, lelkigondozói módon próbálják hasznosítani a körülöttük élők javára. Elkértük az evangelikus.hu oldalára, hogy másik is elolvashassák. A szöveget változatlan formában adjuk közre. Valószínűleg lesznek, akik másként gondolkodnak a témáról. Reméljük komolyan lehet beszélgetni a felvetett gondolatokról.

Egy kutatás eredményei szerint az ateista gyerekek nagylelkűbbek és jószívűbbek vallásos társaiknál, egy másik szerint pedig az ateisták az agyuk kisebb részét használják. Mit mutatnak meg és mit nem ezek az eredmények?

Budapest – Az Evangélikus Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet megalakulásának alkalmából tartott ünnepi istentisztelet és állófogadás után, 2014. auguszuts 29-én pénteken délután bemutatták a Luther Kiadó gondozásában megjelent A tudomány vonzásában című az evangélikus iskolák kutató tanárainak konferenciája anyagából készült tanulmánykötetet.