spiritualitás

Ki a mi? Mi az ők? Ki az idegen? Pontosan tudjuk, hogy hol húzódnak a határok, hogy kik és milyenek vagyunk mi, és hogy ehhez képest kik a teljesen másmilyenek? Az idegen nem csak az, aki a kapu előtt áll és zörget. Az idegen, az idegenség köztünk, velünk és bennünk lakik.

Isten vajon mit érez, és mit gondol, amikor ránk, emberekre tekint? Ha szeret minket, márpedig szeret, akkor iszonyúan szenved. Mi lenne, ha az Isten képmására teremtett ember egyszer csak valóban elkezdene Isten képmása lenni? Anyaként, apaként, munkahelyi főnökként, miniszterelnökként, kisállat tulajdonosként bárki mélységesen át tudja érezni Isten fájdalmát. Átélheted a tehetetlenséget. Azt, hogy a rád bízottak elfordulnak tőled, nem vesznek komolyan, szándékosan a céljaid és kéréseid ellenében cselekszenek, végül megtagadnak. Bartha István vitaindító írása az Istenképekről.

2016. szeptember 4-én avatták szentté Teréz anyát. Kalkuttai Teréz anya számunkra, protestánsok számára is „szent” lehet. Orosz Gábor Viktor evangélikus lelkész, teológiai tanár gondolatait közöljük.

Első nekifutásra felálltam a tv elől, és köszönöm, nem kértem a Breaking Bad című nagyon népszerű sorozatból, végül mégis rendületlenül végignéztem. Megkövülten ültem a képernyő előtt, és revelációszerűen tört rám: A bűn valóságos. A bűn pusztító. A bűn széteszi, szétmarja az embert és legbensőségesebb kapcsolatait – ahogyan a sav a hullát.

Arra vágyom, hogy felszabadult és huszonnégy órás keresztény legyek, és az egyházi közeg ezt mozdítsa elő, ne ellene tegyen. Olyan közeg legyen, amelybe ne vágyaimat, érzelmeimet, gondjaimat, utánozhatatlan egyediségemet hátrahagyva kelljen belépnem, hanem ahol történik az élet – annak minden drámájával: örömével, fájdalmával, humorával és ellentmondásosságával.

Egy gyermekeit súlyosan bántalmazó presbiter lánya, egy bizottság elé citált bibliaórás hölgy, egy fiatal lány, akit önjelölt próféta barátja tett tönkre, és egy fiatalember, aki nagyszülei valláskárosultságától ma is szenved. Négy ember, négy történet. A közös bennük az, hogy mindannyian átéltek valamilyen – rosszul értelmezett vallási tekintélyből származó – lelki bántalmazást. Vallássérültekkel foglalkozó sorozatunk harmadik részében ők mesélnek.

Áprilisban volt a Föld napja, de nem csak ezen a napon kell vigyáznunk a teremtett világra. Összeállításunkban keresztény gondolkodóktól idézünk: miért is számíthat alapnak hívő ember számára környezettudatosság? Néhány jó tanácsot is összegyűjtöttünk: hogyan legyünk zöldek?

Az alábbi írást Göllner Pál zuglói evangélikus testvérünk készítette, számos forrást felhasználva, eredetileg olyan testvéreinek, barátainak, akik komolyan veszik a szöveg tartalmát, lelkigondozói módon próbálják hasznosítani a körülöttük élők javára. Elkértük az evangelikus.hu oldalára, hogy másik is elolvashassák. A szöveget változatlan formában adjuk közre. Valószínűleg lesznek, akik másként gondolkodnak a témáról. Reméljük komolyan lehet beszélgetni a felvetett gondolatokról.

„Mi a nő dolga? – a férfiak már elmondták nekünk, most mi jövünk” címmel tartott kerekasztal beszélgetést a Progresszív Teológiai Fórum április 11-én este. A K11 Művészeti és Kulturális Központban megrendezett alkalom fontos témát feszegetett és nagy érdeklődésre tartott számot. Katolikus, evangélikus és zsidó teológusok és lelkésznők cseréltek eszmét a női szerepekről.

Mit keres Isten Balassagyarmaton? Isten az egyházban és az egyházon kívül? És a melegekkel mi van? Bartha István balassagyarmati evangélikus lelkész őszintén és nyíltan ír nemrég megjelent, Pogány katekizmus című könyvében házasságról, egyházról, szexualitásról, keresztény Európáról, Istenről és Jézusról egy kiválóan illusztrált és meglepően vékony kötetben.