vélemény

Milyen jó betérni a soproni Cézár pincébe, ha egyáltalán van hely, hiszen az egyik legnépszerűbb célpontja a turistáknak, és felhörpinteni egy pohár soproni kékfrankost! Az ódon falak között bizony kevesen gondolnak arra, hogy egykor sorsunkat meghatározó történelmi esemény színhelye volt ez az épület.

Talán még a fülünkben csengenek a tanévnyitó istentiszteletek Veni, Sancte… énekének hangjai. Most olyan időket élünk, amikor nem szabad egy pillanatra sem elnémulnia a Szentlélek ajándékaiért könyörgő imádságnak. Különösen is kérnünk kell a józanság lelkét abban a káosszal fenyegető menekültkrízisben, amelybe hazánk, de az egész öreg kontinens jutott.

Összetett problémára nem lehetnek egyszavas válaszok, nincs egyértelmű jó és rossz, nincs fekete és fehér. Az a tény, hogy Magyarországon korábban sosem volt ennyire szemmel látható a menekültek jelenléte, mindenkit kihívások elé állít. Nemcsak abban, hogy mennyit tudunk az amúgy is szűkös családi büdzséből adományozni, hanem abban is, hogy mit is gondoljunk az egész helyzetről. Az ellenállások és félelmek érthetőek, de túl olcsón akarja megúszni, aki nem kérdez rá a félelmekre és ellenállásokra saját magában és bár kereszténynek mondja magát, nem keres a Bibliában támpontokat.

P. János rendszergazdát, az ásotthalmi vadásztársaság alelnökét, járási bronzérmes amatőr versmondót ötvenedik születésnapjára barátai megajándékozták egy iPhone5-ös készülékhez csatlakoztatható Revelation-típusú hiper-szuper hőkamerával, mely éjszakai vadászaton kívül fényes nappal is jól használható, például a nyílászárók szigetelésének vagy a padlófűtés működésének ellenőrzésére.

Budapest – A fraternet-mindenki listán időről időre a sportszeretetéről tesz bizonyságot Reisch György evangélikus lelkész, aki bírkózóként lelkes tagja volt annak a mozgalomnak, mely az Olimpia rendezésének megpályázását kérte. Most az Olimpia megrendezésének tervéről szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelét idézzük.

Azon gondolkodom, hogy mi volna keresztény szemszögből elfogadható megközelítése annak, ami ma migráns témában Magyarországon folyik. Arra jutottam, hogy a keresztény embernek szabad nem félni. Tehát nem félek a népvándorlástól. Nem félek. Bolba Márta evangélikus lelkész írása.

Stuttgart – Hogy püspökasszony, pék, vagy külügyminiszter valaki – a Kirchentagon a hit iránt érdeklődő emberek azonos szemmagasságban találkoznak egymással. Ez a kultúra, a képzés, a vallásközi párbeszéd és a társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági és politikai felelősség alapja is. A végkövetkeztetés tehát kézenfekvő: A Kirchentag nem más, mint alkalmazott reformáció.

Egy gyilkosság megrázza az ország közvéleményét. A gyász, a tehetetlen düh ösztönösreakciókat vált ki, s hamar a szemet szemért, fogat fogért ősi farkastörvénye kerekedik felül a közvéleményben – vagy legalábbis annak egy részében. A lefóliázott kaposvári trafikban elkövetett brutális gyilkosság után is ez történt. A „nép hangja” – ha van ilyen – bosszúért kiált, mert a felvilágosult jogállami keretekben csalódnia kellett. Hiába a büntető törvénykönyv szigorítása, hiába a rendőrség személyi és anyagi megerősítése, a szörnyű tett mégis megtörténhetett.

Budapest – Az, hogy politizáljon-e az egyház, talán az egyik legmegosztóbb kérdés ma Magyarországon. A felekezeteket, egyházi vezetőket gyakran éri támadás amiatt, ha véleményt nyilvánítanak valamilyen politikai kérdésben, és amiatt is, ha hallgatnak. Püspökeinket világi lapok rendre megkérdezik egyház és politika viszonyáról. Riportunkban mi most evangélikus lelkészeket kérdeztünk.

„Az egyházon kívül nincs üdvösség” (extra ecclesiam nulla salus) tétel kizárólagossága meghatározta az elmúlt évszázadok teológiáját és gyakorlatát. A gyarmatosítás egyház által is támogatott, sok esetben méltatlan folyamata ütközött a Szentírás tanításával (lásd például A misszió című, Roland Joffé által rendezett angol filmet). Az egyház politikai, katonai és gazdasági hatalmánál fogva feljogosítva érezte magát más vallások elnyomására, megszüntetésére. Elég csak utalni a zsidók, indiánok, afrikai feketék ellen a kereszt jegyében elkövetett bűnökre. Volt miért bocsánatot kérnie II. János Pál pápának. De ő legalább megtette…